Csokonai Vitéz Mihály
A Reményhez

Műfaj

forma

rövid sorok

vers

hosszú terjedelem

elégia
óda
himnusz?
dal

Elégia

szomorú hangvétel

"Csalfa, vak Remény!"

"Hittem szép szavadnak; Mégis megcsalál"

"Jaj, de friss rózsáim Erhervadtnak; Forrásim, zőld fáim Kiszáradtanak,..."

értékhiány, értékvesztés

Óda

"Földiekkel játszó Égi tűnemény"

Lillához

"Istenségnek látszó csalfa, vak Remény!"

Reményhez

szerkezet

megszólítás->kifejtés->ismételt megszólítás

Himnusz

"Földiekkel játszó Égi tűnemény"

Istenhez/Istenséghez

Ezt az "égi tűneményt" maga fölé helyezi

beszélő lent
a magasztolás témája fent

Dal

dallamra íródott

énekelhető

egy témáról szól

rímel

ritmusában dalszerű

Vershelyzet

Nincs vershelyzet?

Nem a jelenben játszódik

nem látunk bele a kulisszákba

Az egész a lírai én képzeletében játszódik

Beszédhelyzet

"Főldiekkel játszó
Égi tűnemény"

kegyes; isteni eredetű; magasztos

nem emberi -> tiszta

"Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!"

tűnemény

nem az, aminek látszik

csalfa/hűtlen

nem több, mint a többiek

emberi

"Kit teremt magának
A bóldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan"

Egy gondolat csupán

nem ember, nem isten

elvárunk tőle valamit

bizonytalan

A versszakok egymáshoz viszonyulás

Az egész mintha a tűneményre magára épülne

megjelenik

elhalványodik

eltűnik

teljes bizonytalanság
nem is igazi
ahogy jött, úgy is ment
ember képzelte/teremtette

az elme leszáll a földre
minden csupán emberi,
nem annyira kecsegtető

isteni, magasztos

nagy az ellentmondás

Az előzőleges megszólítást mindig meghazudtolni látszik
nagy az ellentmondás
Az egész mintha a tűneményre magára épülne

Elpisz

nem istenség

szenvedés megtestesítője

virágok

Elpisztikus

gör. filozófusok

reményben látták az élet fő támaszát

Lírai én

szomorú szerelmes férfi

megcsalta a szerelme

az egója eg bizonyos ponton visszatérni látszik

önsajnáltatás

lassan úrrá lesz rajta a kétségbeesés

a végén mintha már meg akarna halni

Szerkezet

ABBA szerkezet

Óda

megsz.-kifejt.-ism.megsz.

I.-IV. szakasz

Reményhez

II.-III. szakasz

Lillához

3.-4. versszak

szomorúság, csalódottság
a tűnemény eltűnni látszik (délibáb)

1-2. versszak

reménnyel teli

Párhuzamok

A remény áltatl ültetett, általa éltetett élet

növények

szépen lassan, további "táptalaj" (remény) hiányában elhalnak

2. szakasz - élet

3. szakasz - elpusztulás, tovatűnés

tavasz <-> boldogság

tél <-> bú

öröm <-> gyászos ének

kérem, megada <-> elfelejteném, nem irigyelném

gondolatim minden reggel -> Régi jó világom

Képalkotás

lelki kert

II. "Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh
Repkedtek..."

"Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom"

tavasz

boldogság/vígság

elmúlása
elhervadása
kiszáradása

tél

bú

Régi jó világom

Méltatlanra vált

II. versszak

ültetés, méh

Lassú elmúlás (múlik az idő)

hervadó táj

Értékrend

hierarchia csúcsa

Lilla/Remény?

"Csak Lillát hagytad volna csak magát nekem"

csak ő kell

Stílusszintézis

Klasszicista

antik mintakövetés

Elpisz

szentecia

érzelmi egyensúly

formakövető verselés

Rokokó

természeti elemek

kert

virágok

méhek

évszakok (váltakozás)

elmúlás

halálvágy jelenléte

sok jelző

Szentimentalista

szomorúság

érzelmes

természethez való viszon nagyon szoros

Verselés: rím és ritmus

rímek

dalra engednek következtetni

ragrím

keresztrím

ritmus

időmértékes

hangulat

1 téma

2 hangulat (ink.több)

a témára segít rá -> kihangsúlyozza