Számítástechnika története napjainking

Mechanikus gépek

1623

mechanikus számológép, megalkotója: Wilhelm Schickard

mechanikus számológép, megalkotója: Wilhelm Schickard

1642

összeadó-kivonógép, megalkotója: Blaise Pascal

összeadó-kivonógép, megalkotója: Blaise Pascal

1673

Pascal gépének tökélesítése, mostmár osztani-szorozni is tud. Készítője: Gottfried Wilhelm Leibniz

Pascal gépének tökélesítése, mostmár osztani-szorozni is tud. Készítője: Gottfried Wilhelm Leibniz

1820

Első kereskedelemben forgalmazott számológép. Készítője: Charles Xavier Thomas de Colmar

Első kereskedelemben forgalmazott számológép. Készítője: Charles Xavier Thomas de Colmar

1833

Analitikus gép. Készítője: Charles Babbage

Analitikus gép. Készítője: Charles Babbage

1886

Herman Hollericht lyukkártyája

Herman Hollericht lyukkártyája

Neumann-elvek

számítógépek működési elveit Neumann János találta fel

Soros működésű, teljesen elektronikus, automatikus gép

Kettes számrendszer használata

Megfeleljen az univerzális Turing-gépnek

Belső program- és adattárolás, a tárolt program elve

Külső rögzítőközeg alkalmazása

Számítógépgenerációk

Első generáció

működésük nagy energiafelvételű elektroncsöveken alapult

terem méretűek voltak

gyakori volt a meghibásodásuk

műveleti sebességük alacsony, néhány ezer elemi művelet volt másodpercenként

üzemeltetésük, programozásuk mérnöki ismereteket igényelt

Al topik

Al topik

Második generáció

az elektroncsöveket jóval kisebb méretű és energiaigényű tranzisztorokkal helyettesítették

helyigényük szekrény méretűre zsugorodott

üzembiztonságuk ugrásszerűen megnőtt

kialakultak a programozási nyelvek, melyek segítségével a számítógép felépítésének részletes ismerete nélkül is lehetőség nyílt programok készítésére

tárolókapacitásuk és műveleti sebességük jelentősen megnőtt

Harmadik generáció

jelentősen csökkent az alkatrészek mérete és száma, így a gépek nagysága már csak asztal méretű volt

megjelentek az operációs rendszerek

a programnyelvek használata általánossá vált

megjelentek a magas szintű programnyelvek (FORTRAN, COBOL)

műveleti sebességük megközelítette az egymillió elemi műveletet másodpercenként

csökkenő áruk miatt egyre elterjedtebbé váltak, megindult a sorozatgyártás

Negyedik generáció

asztali és hordozható változatban is léteznek

hatalmas mennyiségű adat tárolására képesek

műveleti sebességük másodpercenként több milliárd is lehet

alacsony áruk miatt szinte bárki számára elérhetőek

megjelentek a negyedik generációs programnyelvek (ADA, PASCAL)

Ötödik generáció

a mesterséges intelligencia megjelenése

felhasználó-orientált kommunikáció

Elektromechanikus gépek

1939

Zuse első nagy sikerű, jelfogókkal működő, mechanikus rendszerű számítógépe, a Z1

Z2

Z3

1944

Mark-I

Az elektronikus gépek fejlődésének állomásai

1981

IBM PC

1983

IBM XT

1984

IBM AT 286