ÓNOAP-
Óvodai nevelés ország alapprogram
• meghatározza a pedagógiai munka elveit (hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára épít)
gyermeket – fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti
gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége- az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be
óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozását kell elősegítenie- esélyegyenlőség biztosítása
• biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz
• Nemzetiség óvodai nevelésének irányelv(önazonosság)
• Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket fogad
FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
• gyermek belső érése, családi és óvodai nevelés – lassú átmenet állapota
• testi. lelki, szociális érettség
testi érettség: első alakváltozás kora, változnak testarányai, fogváltás, teherbíró, mozgása összerendezett, irányítja szükségleteit
lelkileg egészségesen fejlődő gyerek nyitott; érzékelése, észlelése differenciálódik( téri észlelés fejlettsége, a vizuális és az akusztikus differenciáció, a téri tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség - testséma kialakulása)
-önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés ( közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés)
-megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele
-a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van
-az egészségesen fejlődő gyermek: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat - a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét
-elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak-óvodáskor végére szociálisan is éretté válnak az iskolára
szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenyet.
• hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése
• SNI gyermek esetén folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség
• kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben
