Szerző/mű
értelmezés
a mű üzenete
-világkép- a mű központjában álló konkrét életproblémákra adott válaszok értelmezése
-milyen lehetőségei vannak az embernek?
műfaji konvenciók
(újítások)
forma: nyelv, stílus
narráció
(elbeszéléstechnika)
Az elbeszélő = narrátor (fiktív alak)
Ki? (szám, személy)
Milyen nézőpontból? pl. mindent tudó elbeszélő, tanú, résztvevő, főszereplő beszámolója, én-elbeszélés
nézőpontváltás
elbeszélésmód
-személyes (pl. én- elbeszélés) vagy tárgyilagos
-mit mond el és mit hallgat el? Miért?
-tempóváltás
Kompozíció
párhuzamok, ellentétek, feszültségkeltés,motivikus ismétlődések, toposzok (mesei, mitikus...)
értékszerkezet, értékrend változásai, állapotváltozás
Szereplők
sz. neve (metaforikus jel.)
jellemek: tulajdonságok,
gondolkodásmód, értékrend,
milyen szabályok, szokások szabályozzák
a főszereplő magatartását?
A jellemzés eszközei:
a) leírás- külső és belső portré (közvetlen, más szereplők szemével)
b) cselekedtetés
c) közlésformák- egyenes (monológ, belső monológ- ki nem mondott-, párbeszéd).
függő beszéd (úgy képzeli, ezt gondolja...stb.).
szabad függő beszéd- a nyelvi kapcsolóelem elmarad, az író közvetlenül jeleníti meg a szereplő(k) gondolatait.
a sz. viszonyai
-főhős
-szembenállók
a sz. céljai, problémái
-hogyan oldják meg
-lélektani folyamatok
cím
előfeltevések
metaforikus jel kapcsolata a műegésszel
téma
a mű fő problematikája
tér
idő
-hol? mikor? mennyi idő alatt játszódik?
-valóságos és metaforikus elemek (pl. ősz, hajnal, természeti táj, zárt szoba stb.)
-atmoszférikus szerepe van-e?
-szereplők viszonyulása a térhez, időhöz
idő- kronologikus,
idősíkok váltogatása
cselekmény-szerkezet
alaphelyzet (expozíció): hely, idő, szereplők,
probléma (kérdés, feladat, amivel a szereplők szembekerülnek), a szereplők céljai
-eseménysorozat- konfliktusok
(okok:külső, belső)
-tetőpont
-mellékszálak
záróhelyzet
sikerült-e a problémák megoldása
előreutalások
visszautalások