Filmművészet

Magyarországon már a millenium évében bemutatták a Lumiere testvérek találmányát, melyet nagy megelégedettséggel fogadtak. Igaz sokan kételkedtek eme furcsa találmány jövőjében - köztük Jókai Mór is.

A magyar film huszadik századi története során a legkiválóbb művészeket, alkotókat, és persze nagyszerű filmeket adott a hazai kulturális életnek, ám fejlődése során mindig akadt döntően befolyásoló tényező (lásd. világháborúk) vagy visszatartó erő (lásd. politikai nyomásgyakorlás), amely lassította ezt a fejlődést.

1948-tól nyomást gyakorolt a hazai filmgyártásra a mindenkori politikai hatalom, mely csupán az évek lassú múlása során kezdett fokozatosan enyhülni. Ennek oka volt az, hogy felismerték: a film, mint sajtóorgánum képes a politikai rendszer visszásságairól burkoltan hírt adni, tájékoztatni, felvilágosítani.

A mai magyar filmes élet szakítani próbált a hatalommal szembeni függéstől, a jelenkor filmjei ebben az irányvonalban születnek, elegyítve a globalizált filmkultúra stílusjegyeivel.

A Lumiere fivérek találmányával, az úgynevezett "kinematográffal" először jelent meg a mozizás élménye. Az emberekre gyakorolt hatása leírhatatlan volt.

Az első filmes produkciók még csupán hang nélkül jelentek meg a nagyközönség előtt, melyeket korabeli szalonzenével és a cselekmény megértését segítő feliratokkal láttak el.

A hangosfilm megjelenése a harmincas években valóságos szenzációként hatott és egyben a némafilm leáldozásához vezetett. A harmincas évek elején világszerte megindult a filmszínházak audioberendezésekkel való felszerelése.

A különböző filmes stílusok kialakulására döntően hatott az egyes országokban egyéni filmes látásmódja az éppen aktuális műfajokkal ötvözve.

Alább csak a legismertebb, tömbösített filmes műfajok kerültek felsorolásra, ezen filmtípusokat tovább kibontva számos más filmtípust is fellelhetünk.

A mai huszonegyedik század nemzetközi alkotói és a mai filmek érintőleges ismertetése. Kis szemelvény a mostani filmvilágból...