Magyarország gazdasága a 16-17. században

A várvonalon a városokkal együtt az ipar is megszűnt

Nagy munkaerő hiány volt

Céhes szinten a működő kézműipar elmaradt a fejlődésben

Csak az ötvösmesterség virágzott

Hatalmas főúri kincstárak jöttel létre a korszakban

A nemesfémbányászat jelentősége csökkent, de a réz kitermelés fellendült

Az érceket általában feldolgozatlanul szállították ki az országból

A törökök miatt a végvári vonaltól délre nagy volt a pusztítás

A városokból végvárak lettek, templomok bástyák vagy egyéb katonai létesítmények lettek

Lakosság vagy elköltözött, vagy elpusztult

Az apró falvas szerkezet teljesen eltűnt

A lakosság főleg mezővárosokba költözött, mivel azok nagyobb védelmet nyújtottak

A települések eltűnésével együtt a mezőgazdaság is eltűnt

Szántók helyén legelők, de főleg ingovány vagy futóhomok volt

A Duna-Tisza köze homokos területté vált a mezőgazdaság eltűnése miatt

Az erdők teljesen eltűntek és nagyon kevés volt a csapadék

Viszont a környezet nem csak pusztult. Az erődítmények mellett épülte még templomok, kastélyok és polgárházak is

Építkezések/építmények az európai stílusirányzatot követték

A nagy földrajzi felfedezések során letrejövő árrobbanás kedvezett Magyarországnak, mivel felértékelődött a mezőgazdaság

Magyarország nyugati és északi szomszédaival kereskedett, viszont a korabeli közlekedési fejlettség megnehezítette az áruk cipeléset

Nyugatra népessségnövekedés indult így Magyarország még több élelmiszert tudott eladni

Szarvasmarhát szállítottak

A marhakereskedelem volt az egyik összekötő kapocs a három részre szakadt ország között

Marhakereskedők->tőzsérek

Külön utak lettek kiépítve itatókkal marhakereskedelemre

Fellendült a borkészítés is és új gyümölcsfajták jöttek az országba