József Attila

Született: 1905.04.11

Apja elhagyta, anyja nevelte két nővérével együtt

Szülei: József Áron
Pőcze Borbála

Dr. Makai Ödön a gyámja és aki taníttatja

A gimnáziumban megismerkedik Juhász Gyulával, aki segít kiadatni első verseskötetét, Szépség koldusa (1922)

Kicsapták a Szegedi egyetemről a Tiszta szível című vers miatt

r

Ezért a versért tanácsolták el a Szegedi egyetemről. A vers József Attila egész nemzedékének élet érzését fogalmazza meg.Lírai én felsorolja mindazt ami hiányzik az életéből

Bécsben és Párizsban tanult tovább

1927-től újra Magyarországon élt

Meghalt: 1937.12.03

Szépség koldusa (1922)

Nem én Kiátok (1925)

Nincsen apám, se anyám (1929)

Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)

Külvárosi éj (1932)

Medvetánc (1934)

r

MamaA költő pszichoanalízisre jár 16 évvel édesanyja halála után. Itt felidézi anyja alakját, azt, hogyan bánt anyja vele, és a költő hogyan viselkedett az édesanyjával.Műfaja: Dal – de elégikus hangvétel szövi át. A felnőtt, boldogtalan költő emlékezik vissza gyermekkorára, s annak már ekkor is elérhetetlen főszereplőjére, anyjára. 

Nagyon fáj (1936)

r

A Dunánál (1936)Az illegális kommunista pártban úgy érezte József Attila, hogy közösséget talált. Ekkori éveiben sokkal kiegyensúlyozottabb: cselekvő embernek érzi magát. A mellőzés után igen kínzónak érezte “feleslegességét”. Az 1936-ban induló meg a Szép Szó c. lap a költő számára is szerkesztői állást biztosított.1936 könyvhetére a Szép Szó különszámot jelentetett meg. A kötet címe: Mai magyarok régi magyarokról. Ezt a kötetet vezeti be József Attila A Dunánál c. verse.A megrendelt költemény azonban nyűg volt a költőnek. Nyomasztotta, hogy olyan verset várnak tőle, mely programalkotó és kifejezi a korszak lelkét. Ugyanakkor élvezte is, hogy verset rendelnek tőle.A Dunánál c. vers nagyszabású kompozíció, mely nagy konstruktivitási képességet igényel.A háromrészes vers indítása: a költő szemlélődő alakját látjuk. A helyzet aprólékos leírásában az ember és a világ távolsága érződik, de a szakasz végére a kettő már összeolvad.A környezet a költő számára vagy idegen, amelyet kívülről jelenít meg, vagy eggyé válik vele. A távolság megszüntetésének vágya, a kozmoszban való feloldódás élménye gyakran jelenik meg verseiben egyszerre. A külvilággal való összeolvadás ambivalens érzése egész költészetében fellelhető. A költeményeiben a világ szinte “kínálja magát”, tehát nem passzív. Az ember és a világ kapcsolatában mindig kölcsönös mozgás figyelhető meg

Születésnapomra (1937)

r

József Attila Születésnapomra című verse a legismertebb és legnépszerűbb versek közé tartozik. A mai napig népszerű, sok zenés feldolgozása van.játékos önvalomás, lírai számvetés