Mária Terézia oktatás-politikája
Mária Terézia az oktatás kérdését állami feladatnak tekintette
Ebben az egyházak az állam felügyelete alatt vehettek részt
A közoktatás felségjognak számított, ezért nem az Országgyűlés alkotta törvény, hanem királyi rendelet szabályozta
A fő cél: az oktatás színvonalának javítása
Nagy hangsúlyt helyeztek a tanárképzésre
Egységes tanterveket írtakelő
Az oktatási intézményeket három szintre osztották:
Alapfokú:
Kisiskola/Népiskola
Középfokú:
Kisgimnázium
Nagygimnázium
Felsőfokú:
Akadémia
Egyetem
Mária Terézia 1777-ben kiadta a Ratio Educationis rendeletet
A rendelet foglalkozik a tankötelezettség kérdésével
Bevett szokásnak tekinti, hogy az 5-6 évesek is már a földeken vagy házimunkában segédkeznek
A protestánsok az iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul nem fogadták el és tiltakoztak ellene
A magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második Ratio Educationis szellemében működtek
A Ratio német nyelven íródott, a kinyomtatott latin változat csak fordítás
A magyar történelemben először kísérelte meg egységes, központi irányítás alatt álló iskolarendszer létrehozását
Itt írták elő először a tankötelezettséget a 6 éves gyerekek számára
A Ratio a testi nevelés, a játék, a szellemi felfrissülés fontosságát, hasznát is hangsúlyozta
Mellőzte a magyar nyelv oktatását. A tanítás nyelve a latin lett és bevezették a német nyelv kötelező oktatását.
Az állam semmilyen szerepet nem vállalt az iskolák fenntartásában
A gimnáziumok és az egyetemek anyagi hátterét alapítványok biztosították
A népiskolák költségeit a települések állták
Az országot kilenc tankerületre osztották Pozsony, Buda, Besztercebánya, Kassa, Győr, Pécs, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb
Élükön királyi főigazgatók álltak
Innen irányították a tankerület összes iskoláját és a népiskolai tanfelügyelőt