A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai
Műveletek előtti
2- 6 éves korig
A tárgyaknak és az eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk, de a gyerekek gyakran nem képesek saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául esnek felszíni látszatnak, és sokszor összekeverik az oksági viszonyokat.
Művelet; ha két tevékenységből egy harmadik alakítható.
Formális műveleti
12- 19 éves korig
A serdülőkorban a fejlődő egyén azt a képességét sajátítja el, hogy egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljon. A serdülők lelkes érdeklődést mutatnak az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a folyamatai iránt
Jellemzők és példák a formális műveleti szakaszra
Formális műveleti gondolkodás, amelyben a gondolkodás minden egyes láncszeme a problémához mint egészhez kapcsolódik
A személyes identitásképzésben a serdülők figyelembe veszik, hogy miként ítélnek másokról, hogy mások hogyan ítélik meg őket, hogy milyennek tartják mások ítéleteit, és hogy mindezek miként felelnek meg a társadalom kategóriáinak.
Szenzomotoros
0- 2 éves korig
A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll. Ezen időszak 6 alszakaszán keresztülhaladva a csecsemők elkezdik a rajtuk kívül levő világ létezését felismerni, és azzal szándékos interakciókat folytatni.
Végül is mintegy kétéves kortól kezdve
lehetséges a belső integrálódás, ami a
szimbólumok, előfeltétele. A kezdeti integrációs
kategóriák előfogalmak, melyek perceptuális
alapon léteznek, szerveződnek. Ezek átmeneti,
képlékeny „kísérleti” kategóriák, állandó
elméletileg igazolt koncepció nélkül (belátás,
vagy megérzés útján, nem bizonyítvapik
Konkrét műveleti
6- 12 éves korig
mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerbe illeszkedő, belsővé tett cselekvések. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak, szétválasszanak sorba rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében hajtódnak végre.
Jellegzetességek és példák a konkrét műveleti szakaszra:
decentrálás:
konzerváció
logikai szükségszerűség
változatlanul hagyás
kiegyenlítés
kiegyenlítés
A társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásnak köszönhető változásai
Az egocentrizmus csökkentése
A számlálás
A magyar nyelvben a számok megnevezéseiben ciklikus ismétlődések (tízesével, százasával stb.), szabályosság található.
Ebből az következik, hogy a 20 alatti számlálás rutinná válásában a számok sorrendjének memóriába vésődése, míg a 20 feletti számlálásban az úgynevezett átlépések (pl. 27, 28, 29, 30, 31) jelentik a kritikus pontot.
Mindezekből az következik, hogy 20 alatt a számlálást, míg 20 felett a számkörök átlépését célszerű felmérni
Visszafelé számlálás fejlődése
Az alapműveletek elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos
Sokkal lassabban zajlik, mint a felfelé számlálás, ezért fejlődése nagyon hasonló a számkörátlépés fejlődéséhez.
Számolvasás fejlődése
Az első osztály feladata, de sok óvodás ismeri már a számokat.
Manipulatív számolási készség fejlődése
Óvodáskorban fejlődik intenzíven. Az iskoláskorban lelassul és nem is éri el a „plafont”.
ik
Számképfelismerés fejlődése
Miller-törvény (7+/-2) szerinti memóriakorláton belül működik! Óvodás korban fejllődik.
Számkörátlépések fejlődése
Fejlődése csak akkor kezdődik, amikor már 20-ig tud számolni a gyermek, viszont 4-7 éves korban nagyon gyorsan fejlődik tovább
Elemi számlálás – tanulásban akadályozott gyermekek
5-6 éves elmaradást mutatnak.
Átlagosan ötödik osztály körül vannak az iskolába lépés fejlettségi szintjén.
8. osztályban a harmadikos szintet érik el