Elnemdigitalizálódhatatlanságunk kora
Hogyan tanuljanak modern diákjaink ?
Pro vagy kontra Virtuális tanulási környezet? Legyen billentyűkattintással megoldva a házi feladat, vagy gyakorolják a gyerekek a szépírást? Emailezzenek a tanárral, vagy személyes problémamegoldó helyzeteket éljenek át? Szavazzanak közös oldalon, vagy nyújtsák fel a kezüket? Lájkolják egymás photoshop-fotóit vagy családi fotókat nézegessenek?
A virtuális valóságban egy mesterséges környezet megismerésére tehetnek szert, ahol virtuális identitűs lévén léphetnek interrakciókba. Ez tulajdonképpen a fizikai valóság utánzása.
A konnektivizmus a digitális korszak tanuláselmélete, a hálózatelméletek pedagógiában való alkalmazása, mely kollaboratív tanulásra ösztönzi a tanulókat. Egy csoportba sorolható a behaviorizmussal és konstruktivizmussal.
Szükség van itt is egy védő falra, ezt jelenti az internetbiztonság, amely szabályok, intézkedések együttese, és védekezést nyújt az internetes támadások ellen.
Az okostelefon ugyan sok előnnyel rendelkezik a diákok számára is, akik olykor élvezni óhajtják funkcióit a dolgozatírás alkalmával is. Nem minden pedagógus teheti meg, hogy betiltja ezek használatát, ideális megoldás, ha a dolgozatok helyett a tudás alkalmazását igénylő feladatokat ad a diáknak.
Egyik, diákok által leggyakrabban alkalmazott szolgáltatás a Wikipédia és a wikik, amely egy tulajdonképpeni digitális enciklopédia, és majdnem minden témát felölel.
Na de mit tudnak, amit nem tudtak régen?
Mobil tanulás által a digitális benszülöttek- vagy bevándorlók tértől és időtől függetlenül tanulhatnak. Ez több, mint távoktatás. Intenzív oda-vissza kapcsolatot jelent a tanár-és diák között, viszont elengedhetetlen feltétele az IKT eszközök megléte.
Számtalan online játékokra van lehetőségük, mely kreativitást , újítókészséget és együttműködési képességet fejleszti, viszont a társas kapcsolatok hiányát eredményezi.
Valóságos saját kisvilágokat alakíthatnak ki különböző közösségi portálokon, ahol digitális kapcsolatfelvétellre- illetve tartásra van lehetőség, illetve korlátozott iszemélyes nformációmennyiség válhat publikussá ezeken a virtuális közösségeken.
Az online fogalomtérkép segítségével részletesebben, érthetőbben megismerhetnek egy adott fogalmat. Létrehozása a konstruktivista pedagógiához kapcsolható, melynek fő feladata az ismeretbővítés didaktikai mozzanata, azonban feltételez más meglévő ismereteket.
Hol van az, amikor "fellépek a netre?" Ezt a kényelmet nevezik "felhőnek" vagy "számítási felhőnek", ahol kényelmesen hozzáférhetek különböző szolgáltatásokhoz, alkalmazásokhoz.
De hogyan lehet egyszerre ennyi információra figyelni? Természetesen egyformán nem mindig lehet mindegyik beérkező információt észlelni, de az "ingerfalók" számára nem okoz nehézséget egyidőben kielégíteni többirányú információéhségeiket, amikor háttérben éppen szórakoznak, vagy kikapcsolódnak egy másik információhalmaz által.
Mai diákok, mint digitális benszülöttek
Hogyan is tanulnak ők? Kihasználva modern eszközeiket, lehetőségük nyílik kollaboratív tanulásra, mely együttműködést feltételez és eredményez, de alkalmas módszer komplexebb feladatok, illetve fogalmak megértésére, fejleszti a problémamegoldó képességet, és a kreativitást, viszont ellentétbe állítható az egyéni tanulással.
Miből is tanulhatnak a virtuális világ gyerekei? A modern technológia egyik nagyszerű vívmánya az eBook, mely funkciói megegyeznek a nyomtatott könyvvel, természetesen fejlesztve a gyerekek olvasási készségüket. Ami praktikus, hogy a hagyományos, nyomtatott könyvek formai és tartalmi veszteség nélkül átalakíthatóak digitális könyvekké.
ePortfólió: Kedves diáktársunk! Használd kellő örömmel, előnyeit kihasználva, összefoglalhatod benne készségeidet, képességeidet, másokkal megoszthatod tanulmányaidat!
eLearning: digitális tananyagokat, információidat, kommunikációt egyszerűen, gyorsan teremthetsz tanáraid és társaid között. Nagy hátránya azonban a személyes kommunikáció háttérbe szorulása.
Ők már egy ú.n. információs társadalom tagjai. Ez a társadalom értékeket közvetít, ahol az információ és a technológia áll a középpontban, ezáltal kitolva a tanulási lehetőségek határait. A sűrűbb információfeldoglozás szélesebb sávot biztosít a tanulási lehetőségeknek.
Amíg évezredekkel ezelőtt az ősember azon munkálkodott, hogyan hajtsa uralma alá a természetet és bővítse világát, addig a XXI. század embere azon dolgozik teret és időt figyelmen kívül hagyva, hogyan éljen egy olyan világban, melynek se feneke, se teteje. Teremtettünk egy kicsi világot, melynek kapuja egy gombnyomás, és akarva-akaratlanul szereplői vagyunk ennek.
Akik születésük óta kapcsolatban vannak ezzel a világgal, őket nevezzük digitális benszülötteknek. Nevezhetjük őket N vagy D generációnak is. Ők hozzászoktak az aktívabb információáramláshoz, egyes dolgok párhuzamos feldolgozásához, amely eltérő agyi felépítést eredményeznek a tőlük különbözőkétől. Ezek a diákok táptalajuk az azonnali megerősítés és jutalmazás, jellemző rájuk, hogy a digitális világban egy ismeretlen dologra nem kézikönyvből, hanem annak azonnali kipróbálása által jönnek rá.
Fő topik
Ha már digitálisak is a diákok, miért ne lenne digitális a tanulnivaló is? A digitális tananyag a hagyományos tananyag digitalizált változata, mely több lehetőséget nyújt a tanulni vágyóknak. Tanóráikat érdekesebbé, színesebbé varázsolja akár web tankönyv, akár különböző feladatgyűjtemények, vagy digitális térkép formájában.
Persze, hogy kezelni tudják a résztvevők a digitális lehetőségeiket, szükséges egyes készséggel rendelkezniük, mint például a digitális írástudás készségével. Ez már egy meglévő további komplex készséget igényel, értő olvasáson alapul, és feltételezi a könyvtárak használatát, keresési stratégiák alkalmazását és természetesen a technika használatát.
Generációk között digitális szakadék léphet fel, míg a digitális esélyegyenlőségre jogosultak haladnak a virtuális világ megismerésének folyamatával. A digitális esélyegyenlőség a hátrányos helyzetőeknek digitális taneszközök lehetőségét nyújtja, felzárkóztatja őket, és lehetőséget ad a modern eszközök megismerésére. A digitális szakadék a társadalmi rétegződés szempontjából jelentős. Ugyan nincs hátrány mindaddig, amíg csak áthidalható törésvonalakat tartalmaz, de az oktatásban a NAT sajnos megnehezíti ennek bővülési lehetőségét (ugyanis még egyenlőre nem biztosít annyi heti óraszámot, ahol a hátrányos helyzetűek is kényelmesen felzárkózhatnának).