Vizuális nevelés online tanulási környezetben

A Wikipédia jó alapja lehet egy kutatómunka elindításának. Noha sok rajta a pontatlan információ, arra mégis jó, hogy ha valamiről semmilyen információval nem rendelkezünk, legalább egy körbehatárolt tudáskeretet adjon a további kereséseknek.A diákok számára ez azért fontos, mert egy olyan tömör és átfogó anyagot kapnak, ami akár váza is lehet egy dolgozatra való felkészülésnek.

Művészettörténet tanításához kiválóan használható az oldal, hiszen nagyon sok alkotást olyan felbontásban és minőségben nézhetünk meg, amilyenben a sima Google képkeresővel nem tudnánk. Bejelentkezés után ráadásul saját gyűjteménykeet állíthatunk össze, ami segíthet például abban, hogy a gyerekek különböző kategóriák szerint tudják kezelni az alkotásokat (ország, stílus, technika, stb).

Grafikusok, fotósok számára az első számú, nemzetközi, online portfóliós oldal.

A Behance oldalága, kifejezetten diákok munkáira koncentrálva.

A blogokat a diákok több mindnere használhatják.Írhatnak online naplót, de használhatják portfóliónak is, ahol a látogatók időrendi megjelenéssel figyelhetik, hogyan fejlődik valaki munkáról munkára.

A blogokon való jelenlét fontos lehet a diákoknak. Egyrészt az anonimitás miatt, másrészt mert itt elmondhatják, mi nyomja a lelküket, mi foglalkoztatja őket, és a visszacsatolások segítenek feldolgozni ezeket az eseményeket.

Két fő típus:(1) sajt munkák időrendi publikálása(2) szakmai anyagok egy helyre gyűjtése

A diákok virtuális személyisége folyamatosan árnyalódik a közösségi hálózatokon közzétett tartalmaik által. Érdemes figyelmeztetni őket, hogy ne adjanak ki magukról túl sok személyes információt, mert ezzel egyrészt társaiakt terhelik, másrészt védtelenné válnak.

A prezi nem csak a tanárnak segít élvezhető(bb) előadások prezentációit összerakni, hanem a diákoknak is alkalmas arra, hogy egy-egy projekt lezárásakor a folyamat dokumentációját bemutassák.A prezi.com látványos, felülete egyszerűen kezelhető. Ez a prezentációkészítés IKEA-ja.

A legtöbb angol, német és francia nyelvű szakirodalom már megtalálható az Amazonon, amit ha rendelkeznek eBook olvasóval, lényegesen olcsóbban és egyszerűbben beszerezhetnek, mintha külföldről rendelnék a könyveket. Fotográfia és grafika témában a magyar könyvpiac 2-3 éves csúszásban van, a legtöbb könyvesbolt és könyvtár nem szerzi be a legfrissebb kiadványoat. Így ha lépést szeretnének tartani a más országok művészeti oktatásával, érdemes a legújabb kiadványokat forgatniuk.

Az issuu.com oldalon rengeteg szakfolyóirat már a megjelenés után egy hónappal megtalálható. A rendszer könnyen használható, az egyedi kereséseken kívül a felhasználók feliratkozhatnak egy-egy lap követésére. Regisztráció után a felhasználók saját könyvespolccal rendelkeznek, amelyre egyrészt feltehetik saját anyagaikat is, másrészt rátehetik az általuk érdekesnek talált kiadványokat. A polc megnyitásához nem kell internetkapcsolattal rendelkezni, mivel könnyen szinkronizálható eBook-al vagy okostelefonnal, így akár parkban, vagy utazás közben is olvashatják az általuk letöltött anyagokat.

A digitális bennszülöttek készség szinten igazodnak el a virtuális térben, így egy virtuális tanulási környezet, amelyet akár ők maguk is alakíthatnak, sokkal testhezállóbb számukra, mint ha statikus, nyomattott tananyaggal kelelne dolgozniuk.

A legelterjedtebb videómegosztó szolgáltatás. A feltöltés könyű, de a minőségen és a keresőrendszeren van még mit csiszolni.Rengeteg oktatóvideó megtalálható a Youtube-on, tehát ennél az oldalnál elsősorban tanulási célra használhatják a diákok a szolgáltatást.

A Vimeo a Youtube-nál bonyolultabb kezelőfelülettel rendelkezik, nem is annyira elterjedt. Azonban a kiváló minőségben feltölthető anyagok miatt a vizuális kommunikáció alá tartozó tudományágak elsődleges terepe. Fotós, videós, animációs szemmel sokkal szakmaibb honlap, mint a Youtube.

A legelterjedtebb magyar videómegosztó szolgáltatás. Sajnos elég bug-os, de mivel nagyon sok, a gyerekeket érdeklő anyag van rajta (riportok, sorozatok, filmek magar szinkronnal), a kisebb diákoknak még ez az elsődleges terepe. Így elsősorban alsóban érdemes ezt az oldalt használnunk, és szép lassan átterelni őket a komolyabb Vimeo-ra.

Átlagos magyaroszági középiskolában feltétlezhetjük, hogy az osztályban van legalább 5-6 diák, aki okostelefonnal rendelkezik, amellyel az óra alatt is csatlakozhat az internetre. Csoportos feladatnál így kérhetjük őket, hogy az internetről keressenek anyagot a feladathoz, vagy annak segítségével alakítsanak ki maguknak tematikus blogokat, linktárakat, és ezt meg is osszák egymással.

A diákok az online tanulási felületetiket, a preziket vagy pdf-alapú kiadványaikat könynen feltölthetik az okostelefonjukra, így utazás közben, vagy nem iskolai környezetben (pl parkban) is tanulhatnak.

A vizuális művészetek oktatása az egyik legemocionálisabb ága az iskolai képzésnek. Itt a legfontosabbnak azt tartom, hogy a diákok megtanulják, hogy melyik területek állnak hozzájuk legközelebb, és hogy írni és olvasni tudják a vizuális jegyeket. Saját maguk definiálásában nagymértékben közrejátszik, hogy ismerjék azt a világot, amibe belépni készülnek. Így fontos, hogy napi szinten találkozzanak magas színvonalú képekkel, videókkal, stb, és hogy meg is tudják fogalmazni, hogy mi miért tetszik, vagy nem, vagy hogy mi milyen hatást vált ki belőlük.Egy behatárolt, a tanár által összegyűjtött, vagy könyvben kiadott anyag semmilyen formában nem elégíti ki őket, hiszen pont azt a szabadságot korlátozza, hogy maguk keressék meg a számukra fontos informéciókat. A mai gyerekek ingerfalók, hagyni kell, hogy villámgyorsan kattintgatva maguk tárjanak fel témákat, és alakítsák az ízlésüket a rajz, a fotó, a tipográfia területén.

A diákok későbbi belépést a munkaerőpiacra nagyban segíti, ha már középiskolás koruktól építik online portfóliójukat. A blogok követésével, egymás munkáinak kommentelésével, tehát egy online, szakmai, folyamatos jelenléttel már 18 éves korukra kialakíthatnak egy olyan kapcsolati hálót, amely a későbbiekben segít nekik munkát találni.

A diákok, akiket tanítani fogunk, már a Z generáció tagjai, digitális bennszülöttek, akik készség szinten használják a számítógépet, az internetet, és beszélik a digilektust.

A vizuális nevelés során nem csak a szókincs, és az eszközök használatát kell megtanulnunk nekünk is, hanem törekedni kell arra, hogy a mind mi, mind a diákok elsajátitság azokat az esztétikai alapokat, amelyekkel a digitális anyagaink is szépek, rendezettek legyenek. Nem csak tartalomra, hanem a formára is figyelni kell. A megfelelő tipográfiai elrendezést a digitális írástudás egyenértékű részénak tartom.

A vizuális művészetek felé nyitó diákok digitális lábnyoma sokszor egységesebb, de nagyobb méretű, mint kortársaiké.Mivel munkáikat rendszerint publikálják az interneten, ezért kialakulhat róluk egy egységes kép. Sokszor találhatunk hozzájuk kapcsolódó online portfóliókat, tematikus blogokat (fotó, videó, grafika), ami egyrészt saját anyagokat, másrész mások oldalairól reblogolt tartalmakat gyűjthet.Sok diák vezet vizuális naplót, ami a szöveges blogolást helyettesíti. Ezekben az estekben a gyerekek fényképei, rajzai jelennek meg online, ami a mindennapjaik esemnyeit meséli el.

Közösségi könyvjelzőzés csoportos készüléshez, anyaggyűjtéshez használható jól. Egyrészt az osztálytársak opcióként láthatják, hogy mások miből készültek, másrészt maguk döntik el, hogy az adott tartalom a saját készülésük szempontjából érdekes-e, vagy sem.

A diákok interneten publikált szakmai anyagai sokszor sokkal sérülékenyebbé teszi őket, mintha a cyber Bullying posztjaik avgy kommentjeik ellen irányulna. Mivel a portfólióban vagy vizuális naplóban közreadott anyagok sok munkával és figyelemmel készültek, sokkal rombolóbbak lehetnek a negatív hozzászólások.Érdemes figyelni arra is, hogy a blogokat sokszor indegenek is követhetik, akik a gyerek személyes ismerete nélkül is tehet bántó megjegyzéseket, ezért fontos, hogy megtanítsuk a diákoknak a kritikus gondolkodást, illetve a láthatósági és kommentelési szűrők használatát. (o: