nyelvjárások
közép-dunántúli régió
moldvai régió
székely régió
palóc régió
alcsoportol
nyugati
kisalföldi
í-zés
pl völegíny
ly helyett l-és
pl góla
keleti
északkeleti
zárodó kettőshangzók
ó-uo,ő-üö, é-ie
középső
legvédettebb része
ly hang j helyett lágyított l hang
gólza
e hosszú változatát e-
ü helyetti i
pl kilsö, siket
i lágyitja a t, d, n, l hangokat
pl gyinnye, szeretyi
zárt ö-e
ragozás
-t végü igékmult idöben rövidebb alakja használt
pl nyittam, köttem
-val, -vel nem hasonul
pl szekervel
egyeztetéd hiánya
fázik a kezeim
északkeleti régió
hangtana
zárodó kettőshangzók
ó-au,ő-ou, öü, é-i zárt e
í-zés helyett- i zárt e
í ,ú , ű
lerüvidül
-l, -r, -j mássalh. megnyujtja az elátte lévő magánh.
ragozás
kijelentő mod E.3
-n rag
pl leszen, veszen, teszen
udvarias felszólitás
ik-es személyrag
vegyík már!
várja , tudja
vári, tudi
mossuk, vettyük
mosuk, vetük
dél-alföldi régió
hangtana
ö-zés
pl köll, köröszt, kendör
l helyett j hang
ijen, gója
ó,ő helyett ú,ű
helyhatározó
tól, től - tú, tű
rol,ről - rú,rű
bol, böl -bú, bű
szótagzáró r,l kiesik megnyujtja az előtte l állo magánhangzót
pl mikor- mikó
nyugat-dunántúli régió
ragozás
helyhatározó
tól, től - tu, tü
rol,ről - ru,rü
bol, böl -bu, bü
fönévi igenév képzö
ni -nyi
hangtana
zárt ö-e
ly helyett gyakran l
v éhang zöngésít
pl vasvár-vazsvár
j mássalhangzo után ty,gy
pl dobgya, aptya
az áutáni szótagban az at zártabb oval váltják fel
pl lábom
í ,ú , ű
lerüvidül
kettőshangzók
ó-uo,ő-üö, é-ie
alcsoportok
Örségi
hetési
göcseji
Tisza-Körös vidéki régió
ragozás
jellemzöek
-csa, -sa igealakok
pl tarcsa, lássa
helyhatározó zártabb ejtésűek
tól, től - tú, tű
rol,ről - rú,rű
pl szekérrű
bol, böl -bú, bű
pl házbú
hangtana
-t végü igéknek rövid és hosszu alakja
sütöttem- süttem
ingadozö alakokban kerüli az ös neholdásokat
seper-söpör zárt e
kettőshangzók
ő-őü, ó-ou
zárt ö-e
í-zés
pl felesíg, víres