Szabadság és Hatalom

Fogalmak

Altéma

Altéma

Történelmi események

Amerika felfedezése

Amerika felfedezése

Kapitalizmus kialakulása

A Feudalista állam fokozatos megszűnése

Amerikai függetlenségi háború

Amerikai függetlenségi háború

"Taxation without representation"

Az első modern liberális demokrácia kialakulása

A Francia Forradalom

A Francia Forradalom

Monarchia, abszolutista rendszer bukása

A liberális demokrácia rövid idő alatt tekintélyuralmi rendszerré alakul

Első és második ipari forradalom

Első és második ipari forradalom

Urbanizáció

Kommunista és Anarchista elméletek térnyerése

Nagy gazdasági világválság

Nagy gazdasági világválság

Gazdasági liberalizmus visszaszorulása

Fasiszta rendszer kialakulása Németországban

Esettanulmányok

Irán

Alkotmányos monarchia 1979-ig, utána teokrácia

Irán a "forradalom" előtt és után

Irán a "forradalom" előtt és után

Törökország

Az Oszmán Birodalom bukása után köztársaság

Szekularizáció, a vallás kiszorítása a hatalomból

A vallás fokozatosan visszatér a hatalomba a 20. század végére

Mustafa Kemal Ataturk haláláig tekintélyuralmi rendszer

Az alkotmány a katonaságot nevezi meg a szabadság védelmezőjének

Korea

1897-ig független, egységes királyság

1897-1947 között a Japán birodalom része

Észak Korea

Elzárkózottság

Koreai háború után két állam

Dél Korea

Lehetséges megoldások

Demokratikus intézmények erősítése

Biztosítani kell, hogy demokratikus intézményeink (pl. választások, jogrendszer, média stb.) működjenek hatékonyan és függetlenül, hogy megőrizzék a hatalom elosztásának egyensúlyát.

Közoktatás priorizálása és fejlesztése

Fontos, hogy az emberek jobban megértsék a demokratikus értékeket, a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat, hogy tudatosabbak legyenek a hatalommal való interakcióikban.

Korrupció elleni küzdelem

A korrupció jelentősen megzavarhatja a hatalom és szabadság egyensúlyát. Ezért fontos erősíteni a korrupcióellenes intézkedéseket, és biztosítani a jogállamiságot.

Egyensúlyozott gazdaságpolitika

Olyan gazdasági politikákra van szükség, amelyek megakadályozzák a gazdasági hatalom túlzott koncentrációját, és lehetővé teszik a lehető legtöbb ember számára a részvételt és a gazdasági szabadság gyakorlását.

Készítette: Horváth Sándor Pál, Hudák Domonkos, Bene Zsombor, Urbanczyk Barna

Elméletek a hatalomgyakorlásról

Marxizmus

Az emberek csak kollektívákban, közösségi tulajdon mellett tudnak igazán szabadok lenni, hiszen így megszűnik az egyénnek egy másik egyén általi kizsákmányolása

Fasizmus

A fasiszta ideológia tagadja az egyén szabadságának fontosságát, mert azt vallja, hogy csakis a nemzetközösség érdeke számít, amit a totális állam létrehozásával lehet biztosítani. E diktatórikus állam létrehozásának oltárán a személyes szabadság feláldozható.

Altéma

Altéma

a

Liberalizmus

A liberális gondolkodás szerint a személyes szabadságot a hatalomnak minden körülmények között biztosítania kell. Magának az államhatalomnak is a szabadságon kell alapulnia, mert csak így akadályozható meg önkényuralom kialalkuása.

Altéma

Altéma

Politikai rendszerek viszonyulása a szabadsághoz

Diktatúra

A diktatórikus hatalomgyakorlás támogatói szerint az államvezetés hatékonyabb ha egy erőskezű teljhatalmú vezető vagy testület kezében van a hatalom. Szerintük a túlzott egyéni szabadság káoszt okoz.

Tekintélyuralmi rendszer

Tekintélyuralmi rendszer esetén a személyes szabadság részben biztosítva van, azonban az egyén a politikai életből ki van szorítva, azt egy párt, személy, testület vagy a politikai elit egy szűk rétege irányítja.

Demokrácia

Demokráciában, főleg annak liberális változatában a szabadságjogok a lehető legjobban ki vannak terjesztve és az államhatalom a szabad, független polgárok szuverenitásán alapul.

Vallás és Hatalom

A vallás tilalma

Főleg szocialista államokra jellemző

A vallás a hatalom

Monarchiákra és Teokráciákra jellemző

Szekularizmus

A vallás elválasztása a hatalomtól

Szekuláris államok

Szekuláris államok

szabadság és hatalom kapcsolata

Altéma

Altéma

intézmények

Altéma

Altéma

korlátozzák egymást

Altéma

Altéma

a
Észak Korea

Észak Korea

Szocialista diktatúra

Alapvető emberi jogokat nem védi

Elzárkózottság miatt nem hat a globalizmus

Dél Korea

Dél Korea

1987-ig tekintélyuralmi rendszer folyamatos forradalmakkal (1.-5. köztársaság)

Yu-shin alkotmány

4. köztársaság alkotmánya

Az elnököt a nemzetgyűlés választja meg, aminek a tagjait a polgárok választják, viszont a nemzetgyűlés 1/3-át az elnök választja

Gyakorlatilag csak egy jelölt indulhatott a választásokon

Az elnök felfüggeszthette az alapvető emberi jogokat

1987-től liberális demokrácia

Globalizmus hatása

Chaebol = nagycégek befolyással vannak az államhatalomra, részt vesznek a nemzetgyűléseken