Szabadság és Hatalom
Fogalmak
Altéma
Történelmi események
Amerika felfedezése
Kapitalizmus kialakulása
A Feudalista állam fokozatos megszűnése
Amerikai függetlenségi háború
"Taxation without representation"
Az első modern liberális demokrácia kialakulása
A Francia Forradalom
Monarchia, abszolutista rendszer bukása
A liberális demokrácia rövid idő alatt tekintélyuralmi rendszerré alakul
Első és második ipari forradalom
Urbanizáció
Kommunista és Anarchista elméletek térnyerése
Nagy gazdasági világválság
Gazdasági liberalizmus visszaszorulása
Fasiszta rendszer kialakulása Németországban
Esettanulmányok
Irán
Alkotmányos monarchia 1979-ig, utána teokrácia
Irán a "forradalom" előtt és után
Törökország
Az Oszmán Birodalom bukása után köztársaság
Szekularizáció, a vallás kiszorítása a hatalomból
A vallás fokozatosan visszatér a hatalomba a 20. század végére
Mustafa Kemal Ataturk haláláig tekintélyuralmi rendszer
Az alkotmány a katonaságot nevezi meg a szabadság védelmezőjének
Korea
1897-ig független, egységes királyság
1897-1947 között a Japán birodalom része
Észak Korea
Elzárkózottság
Koreai háború után két állam
Dél Korea
Lehetséges megoldások
Demokratikus intézmények erősítése
Biztosítani kell, hogy demokratikus intézményeink (pl. választások, jogrendszer, média stb.) működjenek hatékonyan és függetlenül, hogy megőrizzék a hatalom elosztásának egyensúlyát.
Közoktatás priorizálása és fejlesztése
Fontos, hogy az emberek jobban megértsék a demokratikus értékeket, a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat, hogy tudatosabbak legyenek a hatalommal való interakcióikban.
Korrupció elleni küzdelem
A korrupció jelentősen megzavarhatja a hatalom és szabadság egyensúlyát. Ezért fontos erősíteni a korrupcióellenes intézkedéseket, és biztosítani a jogállamiságot.
Egyensúlyozott gazdaságpolitika
Olyan gazdasági politikákra van szükség, amelyek megakadályozzák a gazdasági hatalom túlzott koncentrációját, és lehetővé teszik a lehető legtöbb ember számára a részvételt és a gazdasági szabadság gyakorlását.
Készítette: Horváth Sándor Pál, Hudák Domonkos, Bene Zsombor, Urbanczyk Barna
Elméletek a hatalomgyakorlásról
Marxizmus
Az emberek csak kollektívákban, közösségi tulajdon mellett tudnak igazán szabadok lenni, hiszen így megszűnik az egyénnek egy másik egyén általi kizsákmányolása
Fasizmus
A fasiszta ideológia tagadja az egyén szabadságának fontosságát, mert azt vallja, hogy csakis a nemzetközösség érdeke számít, amit a totális állam létrehozásával lehet biztosítani. E diktatórikus állam létrehozásának oltárán a személyes szabadság feláldozható.
Altéma
Liberalizmus
A liberális gondolkodás szerint a személyes szabadságot a hatalomnak minden körülmények között biztosítania kell. Magának az államhatalomnak is a szabadságon kell alapulnia, mert csak így akadályozható meg önkényuralom kialalkuása.
Altéma
Politikai rendszerek viszonyulása a szabadsághoz
Diktatúra
A diktatórikus hatalomgyakorlás támogatói szerint az államvezetés hatékonyabb ha egy erőskezű teljhatalmú vezető vagy testület kezében van a hatalom. Szerintük a túlzott egyéni szabadság káoszt okoz.
Tekintélyuralmi rendszer
Tekintélyuralmi rendszer esetén a személyes szabadság részben biztosítva van, azonban az egyén a politikai életből ki van szorítva, azt egy párt, személy, testület vagy a politikai elit egy szűk rétege irányítja.
Demokrácia
Demokráciában, főleg annak liberális változatában a szabadságjogok a lehető legjobban ki vannak terjesztve és az államhatalom a szabad, független polgárok szuverenitásán alapul.
Vallás és Hatalom
A vallás tilalma
Főleg szocialista államokra jellemző
A vallás a hatalom
Monarchiákra és Teokráciákra jellemző
Szekularizmus
A vallás elválasztása a hatalomtól
Szekuláris államok
szabadság és hatalom kapcsolata
Altéma
intézmények
Altéma
korlátozzák egymást
Altéma
Észak Korea
Szocialista diktatúra
Alapvető emberi jogokat nem védi
Elzárkózottság miatt nem hat a globalizmus
Dél Korea
1987-ig tekintélyuralmi rendszer folyamatos forradalmakkal (1.-5. köztársaság)
Yu-shin alkotmány
4. köztársaság alkotmánya
Az elnököt a nemzetgyűlés választja meg, aminek a tagjait a polgárok választják, viszont a nemzetgyűlés 1/3-át az elnök választja
Gyakorlatilag csak egy jelölt indulhatott a választásokon
Az elnök felfüggeszthette az alapvető emberi jogokat
1987-től liberális demokrácia
Globalizmus hatása
Chaebol = nagycégek befolyással vannak az államhatalomra, részt vesznek a nemzetgyűléseken