Irodalmi műnemek

-Történetet mond el-Elbeszélés-Az író nem azonos az elbeszélővel-Helyszín, szereplők, kor bemutatása-Külvilág áll a középpontban-Terjedelmes-Van alaptörténete-Fő és mellékszereplők-Fő és mellékszálak-Állandó típusú szereplők-Bármikot játszódhat

-Novella- Móricz Zsigmond: A stipendium-Regény- J.K. Rowling: Harry Potter-Eposz: Gilgames-Rege: Rege a csodaszarvasról-Monda: Emese álma-Mítosz: görög mitológia történetei-Legeda: urban legends-Mese: Fehérlófia-stb.

-Szövege tömör, ritmusos-Költői képek

A lírai én saját közvetlen érzelmeit fejezi ki.

A költő valaki szemszögéből szólal meg.

Nagyobb közösség (pl.: nép, nemzet) nevében szólal meg a költő.

Nem fejez ki nagy érzelmeket, csupán hangulatokat. (Tóth Árpád: Körúti hajnal)

Nagy érzelmeket fejez ki a költő. (Pl. Petőfi versei)

A költő szándéka az olvasó meggyőzése valamiről.

A költő élményeit vallomásszerűen tálalja az olvasó elé.

A vers középpontjában egy tárgy áll. (Pl. tájversek)

Világról alkotott nézeteit osztja meg.

-Epigramma-Himnusz-Óda-Dal-Elégia-stb.

Janus Pannonius: Pannonia dícséreteKölcsey Ferenc: HimnuszRadnóti Miklós: Tétova ódaPetőfi Sándor: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshozCsokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

-Párbeszédek és monológok-Jelen idő-Konfliktusokra épül-Leírás nélkül-Történetből és cselekményből derül ki a jellem-Akció és dikció-Hármas egység

Bevezetésmegismerjük a drámai szituációt, helyszínt, kort, szereplőket

Feltárul a szereplők közötti viszony és kibontakozik a cselekmény

Konfliktus csúcspontja

Pozitív vagy negatív megoldás

Moliére: TartuffeCsehov: A három nővérSzophoklész: Oidipusz király