A 19. század közepén a magyar politikai élet egyik legmeghatározóbb eseménye a kiegyezés volt, amely a Habsburg Birodalom és Magyarország között jött létre. A kiegyezés jogi alapját a Pragmatica Sanctio képezte, és a közös ügyek, mint a külügy, pénzügy és hadügy, közös egyetértésben lettek kezelve.