Magyarország a második világháborúban kezdetben semleges maradt, majd 1941 nyarán a tengelyhatalmak oldalán belépett a háborúba. A döntést a kassai bombázás szolgáltatta ürügyként, amikor ismeretlen gépek támadták a várost, amit a kormány szovjet gépeknek tulajdonított.
Semlegességi taktika, terület visszacsatolások 4 rész (ideiglenesen)
Bécsi döntés (1938): Hitler lett a döntőbíró hazánk és Csehszlovákia felett
Bécsi döntés (1940): Hitler lett a döntőbíró hazánk és Románia felett
Csehszlovákia feldarabolása (1939) kihasználva a magyar sereg bevonult Kárpátaljára
Jugoszlávia megszállása (1941)
93.000négyzetkm-ről 171négyzetkm lett
M.O. feladta a semlegességi taktikát 1941 nyarán és belepett a háborúba a tengelyhatalmak oldalán
A Kassai bombázás megfelelő ürügy volt ahoz belépjünk a háborúba: 1942. jún. 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. Másnap Bárdossy László miniszterelnök bejelentette hogy a bombázók szovjet gépek voltak->M.O. hadat üzent Szovjetúniónak és ezzel belépett a háborúba
1941 nyarán úgy nézett ki hogy Hitler legyőzhetetlen
Minden terület visszacsatolásához Hitler engedélye kellett
A magyar csapatokat Hitler Szovjetúnió ellen használta fel:
A vereség okai:
"Tél tábornok" beavatkozása: sok katona halálra fagyott
A magyar fegyverek gyenge technikai színvonala
A szovjetek túlereje
1943 jan.-febr.: a második magyar hadsereg pusztulása a Vörös Hadsereg által
1941. nyár-ősz: Gyorshadtest bevetése (45ezer fő)
1941-45: Harc a tengely oldalán
1941.jún. 27: Belépés a háborúba
1939-41: Semlegességi időszak
A háború vége:
1945. ápr. elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került, a háborút ismét a vesztesek oldalán fejeztük be
A szovjet megszállásra 4 lépésben került sor:
A Dunántúl elfoglalása
Budapest ostroma decembertől február 13-ig
A második ukrán front Malinovszkij vezetésével elfoglalta a tiszántúlt
Debreceni hadműveletek: Tankcsata 1944. október 6-29-ig
Szálasi Ferenc rémuralma:
Anyagi és kultúrális elhurcolása
A zsidó gettók felállítása, tömeges kivégzések a Dunába lövés módszerével
Miniszterelnök és "nemzetvezető" egy személyben
Horthy kiugrási kísérlete:
1944. okt.15: Horthy rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér, a németek parancsait ne kövesse a hadsereg-> később német nyomásra mindent visszavont. Lemondott miután a Nyilas párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké.
1944. augusztusában Románia átállt a szövetségesek oldalára
M.O. veresége (1944-45)
1944.márc. 19-én a "Magréta terv" alapján megszállták a németek hazánkat, eközben Horthy Hitlernél tárgyalt
Az első magyar hadsereget frontra küldték
Az ország gazdasági kirablása (nyersanyag, munkaerő, közlekedeés)
Megindult a zsidóüldözés
Áprilistól angol bombatámadások hazánk ellen
Sok politikust üldözött a Gestapo (titkosrendőrség)
