ÓNOAP- Óvodai nevelés ország alapprogram • meghatározza a pedagógiai munka elveit (hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy ne

もっと見る

Pedagógia

Judit Sárkányにより

A neveléstörténet mint tudomány

Nyiri Erika Tímeaにより

Komplex Alapprogram - gondolattérkép

Kaposi Gáborにより

A Coca Cola brand mechanizmusa

Zsófi Cserdiにより

ÓNOAP- Óvodai nevelés ország alapprogram • meghatározza a pedagógiai munka elveit (hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára épít)  gyermeket – fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti  gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége- az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be  óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozását kell elősegítenie- esélyegyenlőség biztosítása • biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz • Nemzetiség óvodai nevelésének irányelv(önazonosság) • Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket fogad

FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE • gyermek belső érése, családi és óvodai nevelés – lassú átmenet állapota • testi. lelki, szociális érettség  testi érettség: első alakváltozás kora, változnak testarányai, fogváltás, teherbíró, mozgása összerendezett, irányítja szükségleteit  lelkileg egészségesen fejlődő gyerek nyitott; érzékelése, észlelése differenciálódik( téri észlelés fejlettsége, a vizuális és az akusztikus differenciáció, a téri tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség - testséma kialakulása) -önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés ( közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés) -megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele -a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van -az egészségesen fejlődő gyermek: érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat - a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét -elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak-óvodáskor végére szociálisan is éretté válnak az iskolára  szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.szociálisan érett gyermek: – egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, – feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenyet. • hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése • SNI gyermek esetén folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség • kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben

ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

Tevékenységekben megvalósuló tanulás • tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység -teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg • elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése, Pedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. • tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. • lehetséges formái az óvodában: – az utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása, – a spontán játékos tapasztalatszerzés; – a játékos, cselekvéses tanulás; – a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; – az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; – a gyakorlati problémamegoldás. • személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását

Munka jellegű tevékenységek • személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás. • örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; -tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakítása -közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája • gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést.

Külső világ tevékeny megismerése • gyermek aktivitása, érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. • miközben felfedezi környezetét, tapasztalatokat szerez, tájékozódik, megismeri a szülőföld, az emberek, táj, helyi hagyományok, szokások, közösséghez tartozás élményét, nemzeti, családi és tárgyi kultúra értékeit, megtanulja védelmét. • a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismeretek birtokába jut, azokat alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. • óvodapedagógus feladata: gyermek számára biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.

Mozgás • A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. • mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak az erő és állóképesség fejlődésére- befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Szerepük: helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait • spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek, komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, ezek együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. • spontán, szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani, törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka • ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására. • óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására • egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását • óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc • környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, tovább élését segí, megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását • népi játékok, igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában • zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is • éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával

Verselés, mesélés, mondókázás • érzelmi biztonság, anyanyelvi nevelés – játékos mozgással kapcsolva • magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat. • az óvodás gyermek szemléletmódját és világképét alakítja. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerése. • mesehallgatás (személyes kapcsolat)- a belső képalkotásnak folyamata, élményfeldolgozás formája. • gyerek mese-alkotása, ábrázolása az önkifejezés egyik módja • mindennapos alkalmazása a kisgyermek mentális higiénéjének eleme • éltkori sajátossághoz igazodva lehet népmese, hagyományokat felelevenítő mondókák, magyar mondavilág elemei, klasszikus és kortárs irodalmi művek

Játék • a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. • a kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. • megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Óvodapedagógus feladata, megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. • óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el • előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkozni

ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Óvoda kapcsolatai • gyerek fejlődését családi neveléssel együtt szolgálja (pl: intervenciós- személyes, rendezvényeken) • szociális intézmények (ped.szakszolgálat, eü intézmény, gyermekjóléti szolgálat, közművelődési intézmények) • nemzetiségi szervezet, önkormányzat • Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.

Óvodai élet megszervezése • napi-,hetirend biztosítja növekvő időtartamú tevékenységben megnyilvánuló fejlődéshez, fejlesztéshez a feltételeket (párhuzamos, csoportos, differenciált) -óvónők szervezik, rugalmasan, játék elsősorban, -óvónő gondozás közben is nevel, kapcsolatot épít, gyermek önállósodását segíti • óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.(tervezés, fejlődés nyomon követése)

Tárgyi feltételek • pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek (épület, kert, berendezések) • megfelelő munkakörnyezet, lehetőség szülők fogadására

Személyi feltételek • nevelőmunka középpontjában a gyermek • óvodapedagógus személye minta • segítők összehangolt munkájával együtt eredményes • SNI gyermek fejlesztése- speciális szakember munkáját igényli • nemzetiségi óvoda- dolgozók feladata a célkitűzések megvalósítása • migráns gyermekeknek- dolgozók feladata lehetőséget teremteni egymás kultúráját megismerni

ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI

Érzelmi, erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés • óvodás gyermeket érzelmei vezérlik. (biztonság, állandóság, szeretet) • óvoda segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseit, elfogadást • szocializáció (erkölcsi, akarati, szokás-normarendszer) közös élmények • gyermek nyitottságára építve- nemzeti identitás, családhoz való kötődés, keresztény kulturális értékek, • felnőtt minden cselekedete minta • kiemelt figyelmet igénylő gyerek esetén – együttműködés, ágazati jogszabályokban meghatározott speciális szakemberekkel

Anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása • nevelés minden területén megvalósítandó (szabályközvetítés, kommunikáció, gyermek kérdések- válaszok figyelme) • gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére építve további tapasztalások, ismeretek • értelmi nevelés feladata: -spontán vagy tervezetten szerzett ismereteinek rendszerezése, gyakorlása (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség- fejlesztése

Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Feladatunk: • gyermek gondozása, teszi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése • a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése • gyermeki testi képességek fejlődésének segítése • a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése • az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés (cukor, só, zsír), öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés szokásai • fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása • környezettudatos magatartás megalapozása • szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása

GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP

Gyermekkép • személyiségből indul ki • fejlődését meghatározza: genetika, érés sajátos törvényszerűségei, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások – életkoronként és egyénenként változó testi lelki szükséglete van. Személyisége kibontakozásában meghatározó a személyi, tárgyi környezet. Előítélet mentes.

Óvodakép • család melletti szintér • 3-iskolába lépésig óvoda-köznevelési rendszer szakmailag önálló nev. intézménye • funkciói • óvodai nevelés célja -(harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, - hátrányok csökkenését, - az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). • óvodai nevelés alapelvei ( - személyiség elfogadása, szeretet, - személyiség fejlődését, képességek, készségek kibontakozását segíti - pedagógiának igazodnia kell a gyermek személyiségéhez) • alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik :-gy. szükségleteinek kielégítéséről -érzelmi biztonságról -testi, a szociális és az értelmi képességek, egyéni és életkor-specifikus alakításáról -életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, játékról, műveltségtartalmakról, értékek közvetítéséről, az egészséges fejlődéshez szem és tárgyi feltételekről -nemzetiséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását