A paraszt panaszai avagy Khun Anup szamara Árpalegelés-ügy a fáraó színe előtt?

Mai multe ca aceasta

József Attila

după Edit Drága

Sámáni Szövetséges Gondolatok

după Zsombor Fekete

Arany János

după Vanessza Rigó

Életem

după Lukovits Balázs

9. Egy szép napon, a semu idején azt mondam a feleségemnek, Meritnek: „Elmegyek Egyiptomba, hogy élelmet hozzak gyermekeimnek. Mérd ki nekem a raktárból azt, ami a tavalyi árpából megmaradt!” Ő készített nekem árpakenyeret és sört az útra.

Az ítélet 2.: Dzsehutinahtot megfosztották minden vagyonától

Az ítélet 1. A király döntése szerint végül Khun Anup nyerte meg a pert, kárpótolták elkobzott vagyonáért.

Az ítélet

Forrás 7. Mindent megtettem, amit királyom óhajtott, soha nem bántam méltánytalanul senkivel. Csak jót cselekedtem ezen a földön. (Fohász Oziriszhez Ramosze vezír sírjából)

Forrás 6. Amennyiben bármely elöljáró a király akarata ellen szegül, a bíróság elé idéztetik, birtokait, vagyonát, szolgáit elkobozzák. (kőbe vésett határozat az V. dinasztia korából.

Forrás 5. Amikor Őfensége trónra lépett, az istenek és istennők templomai Asszuántól a Nílus deltájáig düledeztek. A világ a feje tetejére állott, és az istenek hátat fordítottak Egyiptomnak.

Forrás 4. Békében távozom az árnyékvilágból, mivel életemet a jóságos isten terve szerint éltem. Minden, amit tettem, örömöt szerzett az embereknek és boldogsággal töltötte el isteneimet. (Sírfelirat)

Forrás 3. A király alattvalói munkájáért cserébe egész életét annak szentelte, hogy az istenségeket szolgálja, akik cserébe megvédték a földet és a népet. A káosz tengerének hullámai azonban nem szűntek meg, folyamatos fenyegetést jelentettek.

Forrás 2. Az idők kezdetén megteremtődött a létezés. A káosz nagy tengeréből kiemelkedett a rend és békesség szigete. Végül kivirágzott a föld, …, Egyiptom a bőség földjévé vált. A hálás emberek megművelték a földeket és királyuk dicsőségét zengték. (egyiptomi mitológia alapján)

Forrás 1. Egyiptom lakói szörnyű összeesküvést terveztek isteneik ellen, Ré ezért haragjában megbízta leányát Hathort, hogy pusztítsa el az embereket, aki nekilátott a feladatnak, de közben egyre jobban élvezte a gyilkolást Ré közben megkönyörült az embereken, de már nem tudta leállítani Hathort, ezért fondorlatos tervet eszelt ki a leállítására. Papjait utasította, hogy agyagot és sört összekeverve öntözzék meg a földeket vele. Hathor a kiöntözött lét vérnek hitte, és elkezdte inni. Végül lerészegedett tőle. Így tért vissza atyjához, és a nép megmenekült. (egyiptomi mitológia alapján)

Az anarchikus állapotokat csak az államhatalom visszaállítása tudta felszámolni. Az istenek csak a fáraón keresztül kommunikáltak a halandókkal. Csak ő tudta biztosítani, hogy az emberek az isteneknek tetsző módon élik életüket. Ennek hiánya felborította a maat egyensúlyát, amelyért ő volt a felelős.

A fáraó jelentette az igazságszolgáltatás csúcsát – ő volt a legfelsőbb bíró. Övé volt az igazságszolgáltatás feladata, ami egyszersmind vallási és világi feladat is volt. A koronázásakor felemelkedett egy félig isteni rangra, amely az egyetlen kapcsot jelentette a halandók és az istenek között. Halálakor hivatalosan is istenné vált.

A dinasztiák kora 3000 évet ölelt fel. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésétől Nagy Sándor 332-es bevonulásáig. A dinasztiák korát birodalmakra és átmeneti korokra osztották. A birodalmak korában erős volt a központi hatalom, átmeneti korokban zűrzavar és anarchia uralkodott. Ez a történet a Középbirodalom idejéből származik.

A Maat-ot Ré isten lánya, Maat személyesítette meg. Maat és Széth isten a skála két végét jelentette. Ellentétes értékeket képviselnek. Az egyiptomiak szerint Mát és Széth kiegészítik egymást, ez akadályozza meg a káoszt.

Az egyiptomiak a stabilitást tekintették a legfontosabbnak. káosz nem elvont fogalom volt az egyiptomiak számára, tudták a különbséget a Nílus termékeny völgye (fekete föld) és a sivatag (vörös föld) között, amit a virágzó ország és a sivatag sírjainak ellentéte jelképezett.

A fáraó Ozirisz botja és légykergetője… Az istenek csak akkor boldogok, ha Egyiptom megfelelően működik. A maat az igazságosság, a megfelelő létezés állapota. Ennek megőrzése minden ember feladata. Sok felső osztályba tartozó férfi örökíttette meg nemes életét sírboltjának falain.

8.Megpakoltam a szamaraimat Szehet Hemat (szűkebb hazám) kelendő termékeivel: vittem sót, fát, növényeket, madarakat, köveket. Az utam déli irányba, a fővárosba, Neni Niszut felé vezetett.

7. Amikor Dzsehutinaht árpaföldje mellett haladtam, az utat az egyik oldalról árpaföld, a másik oldalról csatorna szegélyezte.

6.Dzsehutinaht szemet vetett az árumra és a szamaraimra, ezért ravasz tervet fundált ki.

5.Dzsehutinaht vásznat terített ki az útra, és amikor én, Khun Anup a vászonhoz értem, megtiltotta nekem, hogy a vászonra lépjek

4.Az elöljárók meghallgatták panaszaimat, amelyeket igyekeztem nagy ékesszólással előadni.

3.A bírák egyre újabb és újabb vallomásokat követeltek tőlem, Khun Anuptól.

2.Én, Khun Anup az elöljárók elé vittem az ügyet, akik kezdetben nem hittek nekem.

1.A király meghallgatta a bíráktól a történetemet, és újabb vallomásokat követelt tőlem – újra és újra a bírák elé kellett járulnom, és előadnom a sérelmemet.

Hogyan ér véget a történet?

Vajon megbűnhődik a bűnös?

Hogyan dönt a jószágigazgató?

Miért történt mindez?

Kinek van igaza?

Az előzmények: Khun Anup szamara út közben lelegelt néhány kalász árpát az út mellett elterülő árpaföldről, ezért Dzsehutinaht, aki a jószágigazgató helyettese, alaposan helyben hagyta Khun Anupot, és két szamarát is elkobozta. Khun Anup azonban nem hagyja annyiban a dolgot, és elpanaszolja sérelmét a jószágigazgatónak. (A történetet egy papiruszon örökítették meg, amely jelenleg a British Museumban található.)

A paraszt panaszai avagy Khun Anup szamara Árpalegelés-ügy a fáraó színe előtt?