Dobó István

Больше похоже на это

A szállodai vezetés és gazdálkodás

от Dóra Diószegi

Tulajdonjog, tulajdonjog használata és a szállodaüzemeltetés formái

от Csupor Brigitta

Naser Hassan-Gazdálkodási és MenedzsmentMETU

от Hassan Naser

Szgv 1. előadás

от Csarnai Anita

Dobó István

utolsó évei

1568-ban Pozsonyban tartóztatták, de megszökött, és a lévai várba menekült. 1569-ben Dobót a pozsonyi országgyűlésre csalták, és ott rokonával, Balassa Jánossal (Balassi Bálint apjával) együtt elfogták, majd felségárulás gyanújával börtönbe zárták, sőt főispáni rangjától is megfosztották. Élete utolsó éveit fogságban töltötte, a pozsonyi várban. Szabadulásakor (1572) egészsége már erősen megromlott. Visszatért szerednyei várába, ahol nem sokkal azután, 70 éves korában elhunyt. Testét a családi birtokon, Ruszkán (ma Dobóruszka) temették el.

további élete

Al topik

címei

Déva és Szamosújvár kapitánya

Léva várának kapitánya

Bars vármegye főispánja

1558

erdélyi vajda

1553

egri vár várnagya

1548

emlékezete

Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a dobóruszkai templom szentélyében. A ma is itt látható síremlék oldallapjai eredetiek, a híres fedlap viszont csak másolat. Az eredeti márvány sírkőfedlap ma az egri Dobó István Vármúzeumban látható, a Hősök termében, kiegészítve az oldallapok másolatával és egy később a sírkőhöz került úgynevezett „rákfarkas” márványsisakkal. A fedlap igen kalandos úton került Egerbe, amit Mikszáth Kálmán is megemlít a Különös házasság című regényében. A 19. században Dobóruszka község gróf Butler János tulajdonában volt, aki elhozatta a faluból Egerbe a sírkövet. Ezen „apró” gesztussal igyekezett rávenni az egri egyházi elöljárókat válásának kimondására. Dobó István maradványainak pontos helyét a dobóruszkai templomon belül egészen a legutóbbi időkig nem ismerték, és a régészek csak 2008-ban, mintegy kétéves kutatás után tudták teljes biztonsággal azonosítani. Az egyszerű fakoporsóban eltemetett férfi csontvázának maradványaira a szentély padozata alatt találtak rá. Az embertani kutatások azt igazolták, hogy egy 70 év körüli, mintegy 180 centiméter magas, köszvényben szenvedő férfi földi maradványait rejtette a faláda. Az a tény is segítette a személyazonosítást, hogy a szentély déli oldalán leltek rá a maradványokra, a templom azon pontján, amely a birtok urát temetkezési helyként megillette. Az egri hős ünnepélyes egyházi újratemetésére ennek eredményeként 2008. június 28-án került sor.[11] Dobóruszkai nyughelye ma a felvidéki magyarok egyik történelmi zarándokhelye. November második vagy harmadik hétvégéjén a helységben rendezik a Dobó István Emléknapokat. Egy másik – jelképes – síremléke az egri várban is látható. Az ő nevét viseli az egri vár múzeuma (Dobó István Vármúzeum) és a város főtere is (Dobó István tér). A téren álló szobrát Strobl Alajos készítette, 1907-ben. Gárdonyi Géza Egri csillagok című népszerű történelmi regényének ő az egyik főszereplője. Jegyzetek

Későbbi megítélése

Ha a helyzet úgy kívánta, a gazdálkodással és kereskedelemmel foglalkozó Dobó testvérek kíméletlenül elbántak szomszédaikkal, konkurenseikkel és mindent megtettek annak érdekében, hogy új birtokokat szerezzenek. És mivel a család Ung és Bereg vármegyei birtokai határosak voltak Lengyel Királysággal, Dobó gyakran a királyi vámhelyek megkerülésével szállította ki áruit.

Dobónak – bár a köztudatban ma elsősorban mint a hős egri várvédő él – voltak nem éppen becses tulajdonságai is. Fukarsága, pénzsóvársága például közismert volt a 16. században is.

Bornemisza Péter az Ördögi kísírtetekről című művében Dobót a telhetetlen csalárdok között említi.

tettei

Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett.

Amikor a török szultán parancsot adott seregei előrenyomulására tíz hónapig védte Szamosújvárt, de mivel Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni azt.

Izabella a megígért szabad elvonulás ellenére Szamosújvárban bebörtönöztette, ahonnan 1557-ben azonban megszökött.

1556

az egyenlőtlen erőviszonyok ellenére meg tudta védeni eger várát a törökkel szemben

1552

család

felsége

Sulyok Sára

gyerekei

Krisztina

Damján

testvérei

Katalin

Anna

László

Domonkos

Ferenc

szülei

Cékei Zsófia

Dobó Domonkos