Kategorier: Alla - költészet - család - tanulmányok - közösség

av Krisztina Czene för 4 årar sedan

454

József Attila

József Attila, a 20. századi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja, nehéz gyermekkorát követően Bécsben és Párizsban tanult, majd hazatérve Magyarországon folytatta életét. Apja korai távozása és édesanyja halála mély nyomot hagyott benne, amely műveiben is visszaköszön.

József Attila

József Attila

Születésnapomra (1937)

József Attila Születésnapomra című verse a legismertebb és legnépszerűbb versek közé tartozik. A mai napig népszerű, sok zenés feldolgozása van.

Nagyon fáj (1936)

A Dunánál (1936)

Az illegális kommunista pártban úgy érezte József Attila, hogy közösséget talált. Ekkori éveiben sokkal kiegyensúlyozottabb: cselekvő embernek érzi magát. A mellőzés után igen kínzónak érezte “feleslegességét”. Az 1936-ban induló meg a Szép Szó c. lap a költő számára is szerkesztői állást biztosított.

1936 könyvhetére a Szép Szó különszámot jelentetett meg. A kötet címe: Mai magyarok régi magyarokról. Ezt a kötetet vezeti be József Attila A Dunánál c. verse.

A megrendelt költemény azonban nyűg volt a költőnek. Nyomasztotta, hogy olyan verset várnak tőle, mely programalkotó és kifejezi a korszak lelkét. Ugyanakkor élvezte is, hogy verset rendelnek tőle.

A Dunánál c. vers nagyszabású kompozíció, mely nagy konstruktivitási képességet igényel.

A háromrészes vers indítása: a költő szemlélődő alakját látjuk. A helyzet aprólékos leírásában az ember és a világ távolsága érződik, de a szakasz végére a kettő már összeolvad.

A környezet a költő számára vagy idegen, amelyet kívülről jelenít meg, vagy eggyé válik vele. A távolság megszüntetésének vágya, a kozmoszban való feloldódás élménye gyakran jelenik meg verseiben egyszerre. A külvilággal való összeolvadás ambivalens érzése egész költészetében fellelhető. A költeményeiben a világ szinte “kínálja magát”, tehát nem passzív. Az ember és a világ kapcsolatában mindig kölcsönös mozgás figyelhető meg


Medvetánc (1934)

Mama

A költő pszichoanalízisre jár 16 évvel édesanyja halála után. Itt felidézi anyja alakját, azt, hogyan bánt anyja vele, és a költő hogyan viselkedett az édesanyjával.

Műfaja: Dal – de elégikus hangvétel szövi át. A felnőtt, boldogtalan költő emlékezik vissza gyermekkorára, s annak már ekkor is elérhetetlen főszereplőjére, anyjára. 

Külvárosi éj (1932)

Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)

Nincsen apám, se anyám (1929)

Nem én Kiátok (1925)

Szépség koldusa (1922)

Meghalt: 1937.12.03

1927-től újra Magyarországon élt

Bécsben és Párizsban tanult tovább

Kicsapták a Szegedi egyetemről a Tiszta szível című vers miatt

Ezért a versért tanácsolták el a Szegedi egyetemről.

A vers József Attila egész nemzedékének élet érzését fogalmazza meg.

Lírai én felsorolja mindazt ami hiányzik az életéből

Dr. Makai Ödön a gyámja és aki taníttatja

A gimnáziumban megismerkedik Juhász Gyulával, aki segít kiadatni első verseskötetét, Szépség koldusa (1922)

Szülei: József Áron Pőcze Borbála

Apja elhagyta, anyja nevelte két nővérével együtt

Született: 1905.04.11