av Orsolya Karlovschi för 8 årar sedan
430
Mer av detta
A márkaválasztás mentén szerveződő csoportokat nevezzük márkaközösségeknek.
A vállalatok többsége még nem ismerte fel a közösségekre épülő stratégia előnyeit. Ez a folyamat az intézmény egészétől nagyfokú elkötelezettséget követel meg, mivel gyakran több területet érint; vállalati értékeket, szervezeti átalakításokat igényel az új megközelítés gyakorlatba való átültetése. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az erős márkaközösségek előnyeit, mint az elkötelezett fogyasztók, az alacsonyabb marketing költségek és a márka hitelességének megőrzése.
A szeretetmárkák mentén is kialakulhatnak márkaközösségek. A szeretetmárka ennyiben különbözik a hagyományos megközelítéstől, hogy a fogyasztó sokkal intenzívebb kapcsolatban van az általa kiválasztott lovebrand-el.
Az én szeretetmárkám az IKEA, ennek 3 oka van: kedvelem a kreatív megoldásait, folyton képes újat hozni, sosem csalódtam még benne.
A rátermett vállalatok felvállalják és kezelik a konfliktusokat, melyek hozzájárulnak a közösségek boldogulásához.
A vállalatok igyekeznek elkerülni a konfliktusokat, pedig ezek eredendően a csoportok velejárói, ezek definiálják és különböztetik meg őket más csoportosulásoktól.
A kép, az Apple és a Samsung márka konfliktusát szemlélteti, amely egy nyíltan válllalt ellentét, a két márkaközösség élesen elkülönül egymástól.
A márkaközösségeket nem kontrollálni kell, hanem támogatni kell és megteremteni számukra a növekedési lehetőséget.
A LEGO Education programjával segíti a gyerekek tanulási képességinek fejlődését, mellyel nem csak a kicsiket célozza meg, de szüleik elismerését is kivívja.
A márka megőrizheti hitelességét és ezzel együtt márkaközösségét is, ha őszinte hozzáállást tanúsít a fogyasztókhoz.
A Harley Davidson igazi túlélőnek számít a '80-as évek alatt válsága óta, mely akkor majdnem a vállalat végét jelentette. Alábbi reklámjuk azért keltette fel az érdeklődésemet, mivel hitelesen és részletesen mutatja be a motor működését és adja át a motorozás hangulatát.
A márkaközösség az őt alkotó tagok igényeit szolgálja ki.
A menedzserek hajlamosak megfeledkezni arról a tényről, hogy a márkaközösségek szerveződésének oka nem csak a termék szükségletkielégítő jellegéből adódik, hanem sokféle lehet, mint az érzelmi többlet, amit a termék ad, az újdonság iránti vágy, a közösséghez tartozás élménye vagy az egyéniség kifejezése.
A márkaközösség tulajdonképpen egy átfogó üzleti stratégiát jelent.
Jelen esetben a probléma az, hogy a vállalatok gyakran külön kezelik a marketing működéstől a márkaközösségeket, miközben stratégia részét kellene képeznie vállalati szinten. A Harley újrapozícionálásának és üzleti stratégiájának alapja egy közösségi jelenség volt, melyben a gyártó felismerte, hogy a fogyasztók a testvériség érzését élik meg a motorok birtoklásán keresztül.
A forgatókönyvek olyan viselkedésmintákat mutatnak be, melyek megfelelően alkalmazhatóak a különleges helyzetekben is. A vállalatok ezekkel az eszközökkel képesek formálni a márkaközösségeket és teret biztosítani számukra a kialakuláshoz, megerősödéshez.
A közösségek erősebbek, ha a csoporton belül mindenkinek megvan a saját szerepe.
A véleményvezérek szerepe megkérdőjelezhetetlen a márka életében, de hiba lenne a teljes márkaközösséget köréjük szervezni. A szereptípusok eltérő viselkedést mutatnak, az igények változásával egyes tagok új szerepeket vehetnek fel.
Az online hálózatok csak egy eszköz, nem pedig egy közösségi stratégia.
A szereplők a turbulens piaci környezetben a Web. 2.0 internetes szolgáltatást alkalmazva (amely a felhasználók közreműködéssel hoz létre tartalmakat) törekednek elérni a fogyasztók lojalitását, kialakítani a hatékony marketing stratégiát és növelni a márka hitelességét.
Építsd a közösséget és a márkád erős lesz.
A kijelentés azon alapul, hogy embereket sokkal jobban megragadja a márka által nyújtott közösségi hovatartozás lehetősége, mint maga a márka. Még ha nem is szándékosan, de a csoporthoz tartozás élménye befolyásolhatja a márkaválasztást.
