A történet középpontjában a szereplők közötti viszonyok és konfliktusok állnak, amelyeket különböző lélektani folyamatok és döntések befolyásolnak. A főszereplő céljai és problémái meghatározzák a cselekmény irányát, miközben külső és belső konfliktusokkal kell szembenéznie.
alaphelyzet (expozíció): hely, idő, szereplők,
probléma (kérdés, feladat, amivel a szereplők szembekerülnek), a szereplők céljai
tér
idő
idő- kronologikus,
idősíkok váltogatása
-hol? mikor? mennyi idő alatt játszódik?
-valóságos és metaforikus elemek (pl. ősz, hajnal, természeti táj, zárt szoba stb.)
-atmoszférikus szerepe van-e?
-szereplők viszonyulása a térhez, időhöz
téma
a mű fő problematikája
cím
előfeltevések
metaforikus jel kapcsolata a műegésszel
Szereplők
a sz. céljai, problémái
-hogyan oldják meg
-lélektani folyamatok
a sz. viszonyai
-főhős
-szembenállók
jellemek: tulajdonságok,
gondolkodásmód, értékrend,
milyen szabályok, szokások szabályozzák
a főszereplő magatartását?
A jellemzés eszközei:
a) leírás- külső és belső portré (közvetlen, más szereplők szemével)
b) cselekedtetés
c) közlésformák- egyenes (monológ, belső monológ- ki nem mondott-, párbeszéd).
függő beszéd (úgy képzeli, ezt gondolja...stb.).
szabad függő beszéd- a nyelvi kapcsolóelem elmarad, az író közvetlenül jeleníti meg a szereplő(k) gondolatait.
