Magyarország gazdasága a 16-17. században

Mere som dette

Kiegyezés

af Sebők Szilvia

Szabadság és Hatalom

af Sándor Pál Horváth

kereskedelem

af Kiss Hajnalka

Athén

af Tasi Vivien

Magyarország gazdasága a 16-17. században

A mezőgazdaság

Fellendült a borkészítés is és új gyümölcsfajták jöttek az országba

Külön utak lettek kiépítve itatókkal marhakereskedelemre

Marhakereskedők->tőzsérek

A marhakereskedelem volt az egyik összekötő kapocs a három részre szakadt ország között

Nyugatra népessségnövekedés indult így Magyarország még több élelmiszert tudott eladni

Szarvasmarhát szállítottak

Magyarország nyugati és északi szomszédaival kereskedett, viszont a korabeli közlekedési fejlettség megnehezítette az áruk cipeléset

A nagy földrajzi felfedezések során letrejövő árrobbanás kedvezett Magyarországnak, mivel felértékelődött a mezőgazdaság

A települések és a tál

Építkezések/építmények az európai stílusirányzatot követték

Viszont a környezet nem csak pusztult. Az erődítmények mellett épülte még templomok, kastélyok és polgárházak is

Az erdők teljesen eltűntek és nagyon kevés volt a csapadék

A Duna-Tisza köze homokos területté vált a mezőgazdaság eltűnése miatt

A települések eltűnésével együtt a mezőgazdaság is eltűnt

Szántók helyén legelők, de főleg ingovány vagy futóhomok volt

A lakosság főleg mezővárosokba költözött, mivel azok nagyobb védelmet nyújtottak

Az apró falvas szerkezet teljesen eltűnt

Lakosság vagy elköltözött, vagy elpusztult

A városokból végvárak lettek, templomok bástyák vagy egyéb katonai létesítmények lettek

A törökök miatt a végvári vonaltól délre nagy volt a pusztítás

Kézműipar és bányászat

Az érceket általában feldolgozatlanul szállították ki az országból

A nemesfémbányászat jelentősége csökkent, de a réz kitermelés fellendült

Csak az ötvösmesterség virágzott

Hatalmas főúri kincstárak jöttel létre a korszakban

Céhes szinten a működő kézműipar elmaradt a fejlődésben

Nagy munkaerő hiány volt

A várvonalon a városokkal együtt az ipar is megszűnt