类别 全部 - kereskedelem - gazdaság

作者:Bata Noel 3 年以前

442

Magyarország gazdasága a 16-17. században

A 16-17. századi Magyarország gazdaságát jelentős átalakulások jellemezték. A lakosság a biztonságot nyújtó mezővárosokba költözött, míg a városok végvárakká alakultak, és a templomok, bástyák, katonai létesítmények lettek.

Magyarország gazdasága a 16-17. században

Magyarország gazdasága a 16-17. században

A mezőgazdaság

Fellendült a borkészítés is és új gyümölcsfajták jöttek az országba
Külön utak lettek kiépítve itatókkal marhakereskedelemre
Marhakereskedők->tőzsérek
A marhakereskedelem volt az egyik összekötő kapocs a három részre szakadt ország között
Nyugatra népessségnövekedés indult így Magyarország még több élelmiszert tudott eladni
Szarvasmarhát szállítottak
Magyarország nyugati és északi szomszédaival kereskedett, viszont a korabeli közlekedési fejlettség megnehezítette az áruk cipeléset
A nagy földrajzi felfedezések során letrejövő árrobbanás kedvezett Magyarországnak, mivel felértékelődött a mezőgazdaság

A települések és a tál

Építkezések/építmények az európai stílusirányzatot követték
Viszont a környezet nem csak pusztult. Az erődítmények mellett épülte még templomok, kastélyok és polgárházak is
Az erdők teljesen eltűntek és nagyon kevés volt a csapadék
A Duna-Tisza köze homokos területté vált a mezőgazdaság eltűnése miatt
A települések eltűnésével együtt a mezőgazdaság is eltűnt
Szántók helyén legelők, de főleg ingovány vagy futóhomok volt
A lakosság főleg mezővárosokba költözött, mivel azok nagyobb védelmet nyújtottak
Az apró falvas szerkezet teljesen eltűnt
Lakosság vagy elköltözött, vagy elpusztult
A városokból végvárak lettek, templomok bástyák vagy egyéb katonai létesítmények lettek
A törökök miatt a végvári vonaltól délre nagy volt a pusztítás

Kézműipar és bányászat

Az érceket általában feldolgozatlanul szállították ki az országból
A nemesfémbányászat jelentősége csökkent, de a réz kitermelés fellendült
Csak az ötvösmesterség virágzott
Hatalmas főúri kincstárak jöttel létre a korszakban
Céhes szinten a működő kézműipar elmaradt a fejlődésben
Nagy munkaerő hiány volt
A várvonalon a városokkal együtt az ipar is megszűnt