Categorías: Todo - fejlődés

por Lőrincz Zsuzsanna hace 12 años

672

Kognitív_ Piaget

A gyermekek számolási képességeinek fejlődése különböző szakaszokra osztható, melyek közül az egyik legfontosabb az alapvető számlálás. A 20 alatti számlálás során a számok sorrendjének memorizálása válik rutinná, míg a 20 feletti számlálásnál a számkörök átlépése jelent kihívást.

Kognitív_ Piaget

A számlálás

Elemi számlálás – tanulásban akadályozott gyermekek

5-6 éves elmaradást mutatnak. Átlagosan ötödik osztály körül vannak az iskolába lépés fejlettségi szintjén. 8. osztályban a harmadikos szintet érik el

Visszafelé számlálás fejlődése

Számolvasás fejlődése
Manipulatív számolási készség fejlődése

Számképfelismerés fejlődése

Számkörátlépések fejlődése

Fejlődése csak akkor kezdődik, amikor már 20-ig tud számolni a gyermek, viszont 4-7 éves korban nagyon gyorsan fejlődik tovább

Miller-törvény (7+/-2) szerinti memóriakorláton belül működik! Óvodás korban fejllődik.

Óvodáskorban fejlődik intenzíven. Az iskoláskorban lelassul és nem is éri el a „plafont”. ik

Az első osztály feladata, de sok óvodás ismeri már a számokat.
Sokkal lassabban zajlik, mint a felfelé számlálás, ezért fejlődése nagyon hasonló a számkörátlépés fejlődéséhez.
Az alapműveletek elvégzéséhez elengedhetetlenül fontos

Mindezekből az következik, hogy 20 alatt a számlálást, míg 20 felett a számkörök átlépését célszerű felmérni

Ebből az következik, hogy a 20 alatti számlálás rutinná válásában a számok sorrendjének memóriába vésődése, míg a 20 feletti számlálásban az úgynevezett átlépések (pl. 27, 28, 29, 30, 31) jelentik a kritikus pontot.

A magyar nyelvben a számok megnevezéseiben ciklikus ismétlődések (tízesével, százasával stb.), szabályosság található.

A kognitív fejlődés piaget-i szakaszai

Konkrét műveleti 6- 12 éves korig

Az egocentrizmus csökkentése
A társas viszonyok konkrét műveleti gondolkodásnak köszönhető változásai
mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerbe illeszkedő, belsővé tett cselekvések. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak, szétválasszanak sorba rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében hajtódnak végre.
Jellegzetességek és példák a konkrét műveleti szakaszra:

kiegyenlítés

változatlanul hagyás

logikai szükségszerűség

konzerváció

decentrálás:

Szenzomotoros 0- 2 éves korig

Végül is mintegy kétéves kortól kezdve lehetséges a belső integrálódás, ami a szimbólumok, előfeltétele. A kezdeti integrációs kategóriák előfogalmak, melyek perceptuális alapon léteznek, szerveződnek. Ezek átmeneti, képlékeny „kísérleti” kategóriák, állandó elméletileg igazolt koncepció nélkül (belátás, vagy megérzés útján, nem bizonyítvapik
A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll. Ezen időszak 6 alszakaszán keresztülhaladva a csecsemők elkezdik a rajtuk kívül levő világ létezését felismerni, és azzal szándékos interakciókat folytatni.

Formális műveleti 12- 19 éves korig

A serdülőkorban a fejlődő egyén azt a képességét sajátítja el, hogy egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljon. A serdülők lelkes érdeklődést mutatnak az elvont eszmék és magának a gondolkodásnak a folyamatai iránt
Jellemzők és példák a formális műveleti szakaszra

A személyes identitásképzésben a serdülők figyelembe veszik, hogy miként ítélnek másokról, hogy mások hogyan ítélik meg őket, hogy milyennek tartják mások ítéleteit, és hogy mindezek miként felelnek meg a társadalom kategóriáinak.

Formális műveleti gondolkodás, amelyben a gondolkodás minden egyes láncszeme a problémához mint egészhez kapcsolódik

Műveletek előtti 2- 6 éves korig

Művelet; ha két tevékenységből egy harmadik alakítható.
A tárgyaknak és az eseményeknek már nem kell jelen lenniük, hogy gondolni lehessen rájuk, de a gyerekek gyakran nem képesek saját nézőpontjukat másokétól megkülönböztetni, könnyen áldozatául esnek felszíni látszatnak, és sokszor összekeverik az oksági viszonyokat.