1. Kora gyermekkori nevelés jelentősége, intézmények

Még több ilyen

Kognitív_ Piaget

Szerző: Lőrincz Zsuzsanna

Eszterlánc óvoda felépítése

Szerző: Emese Hunyadi

A neoúttörő tükre

Szerző: Egon Niczky

ÓNOAP- Óvodai nevelés ország alapprogram • meghatározza a pedagógiai munka elveit (hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára épít)  gyermeket – fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti  gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége- az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be  óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozását kell elősegítenie- esélyegyenlőség biztosítása • biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz • Nemzetiség óvodai nevelésének irányelv(önazonosság) • Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket fogad

Szerző: Domján Beáta

Óvodai nevelés megszervezése Magyarországon (2019)

Földrajzi elérhetőség

• nemzetiségi önkormányzat, települési önkormányzat, Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn
• mindenki számára elérhető óvodai köznevelés biztosítása önkormányzati feladat
• ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek rendelkezik lakóhellyel és ez a helyzet feltétezhető három évig fennmarad, a települési önkormányzat gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról, amennyiben ezt legalább nyolc érintett szülő igényli
• aprófalvas térségekben, a tanyavilágban óvodabusz gyűjti össze a gyerekeket
• súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátására szolgáló fejlesztő nevelés-oktatás rendszerében 127 feladatellátási hely működik (2017/18)

Időbeosztás

• az óvoda fenntartója dönt az óvoda nyitvatartás rendjéről (általában a szülők munkába járási igényeihez igazodik)
• nyári szünet fenntartónként eltérő lehet (jellemzően 2-6 hét)
• gyerekek évközben is megkezdhetik az óvodába járást, ha elérték a jogszabályban rögzített korhatárt
• az óvodavezető által készített óvodai mukaterv határozza meg az óvodai nevelés év helyi - intézményi - rendjét.
• az egyes óvodai csoportok heti- és napirendjét a helyi (intézményi) nevelési program elvei és az intézményi Szervezeti Működési Szabályzatban meghatározottak szerint készítik el az óvodapedagógusok
• A napirend igazodik a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi kultúrára, szokásokra, igényekre.



Korcsoportok, gyermekek csoportosítása

• a gyermekek csoportba való beosztásáról (a szülők és a pedagógusok véleményének kikérése mellett) az óvodavezető dönt.
• Egy-egy csoport nem haladhatja meg a 25 fős maximális létszámot

Felvétel és intézményválasztás

• A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre gyermekét köteles beíratni azönkormányzat által hirdetményben meghatározott időszakban
• A szabad óvodaválasztás elve alapján a szülő gyermeke beíratását bármely óvodába kérheti.
• A szabad óvodaválasztás mellett körzeti rendszer is működik, ami biztosítja, hogy minden gyermeknek legyen óvodai férőhelye. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az óvoda felvételi körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda).
• Alapszabály szerint a gyermeket abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik.

Gyermekvédelmi szakszolgálatok

A Területi Gyerkvédelmi Szakszolgálat célja elsődlegesen olyan szakszolgáltatások létrehozása, és működtetés, amelyek a szakellátásba kerülő gyermek gyermeki jogait biztosítják.

Iskolaválasztás az óvodában

Óvoda általános céljai

"az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével, valamint az egészséges életmód, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása és az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása"

Iskola hatása az óvodai gyermekképre

A gyerekekről alkotott óvoda kép egyre inkább kezd az iskoláéra hasonlítani: a gyermeket különböző, iskolai szempontokat tükröző típusokba - csoportokba sorolják (s ez már hatással van/lehet magára az iskolaválasztásra is). A mérés, képességfejlesztés, "iskolaérettség" fogalmának meghatározó jellege mind-mind az iskola befolyásáról árulkodnak.

Differenciális diagnózis

Iskolaérettség megállapítása érdekében az óvónők felmérik a gyerekek különböző, úgynevezett részképességeit. ("társadalmi ismeretanyag", "közvetlen emlékezet", "analóg gondolkodás", "problémamegoldás", matematikai ismeretek" stb). Ez azt eredményezi, hogy egy eldöntendő kérdésből (iskolaérett-e: igen vagy nem?) egy bonyolultabb, árnyaltabb kép kezd kibontakozni. A pozitív diagnózist (igen, iskolaérett) egészíti ki, váltja fel a differenciális diagnózis, amely elvben megmutatja, hogy milyen részképesség-zavarokról van/lehet szó.

E diagnózis, bár nem célja, azt is könnyen eldöntheti, hogy melyik/milyen iskolába "érdemes" a gyermeknek jelentkeznie, illetve mely tagozatokról "édemes" lemondania: ez azt jelenti, hogy az orvosi-pszichológiai diagnózis egy általános taníthatósági, képességmegállapító diagnózissá tágul, maga mögött hagyva eredeti célját, amely szerint "intenzíven fejlesztendő", illetve "normálisan fejlett" gyerekek között tett volna különbséget. Tehát maga a differenciálás terepe is megváltozik: nem az alulteljesítők egymástól eltérő képességzavarai válnak fontossá (ők ugyanabba a fejlesztő osztályba kerülnek) hanem a "normális" gyerekek közötti különbségek.

Iskolaválasztás Magyarországon

A magyar oktatási rendszerben a szülő szabadon választhat iskolát (a választott iskola, ha nem körzeti, megtagadhatja a felvételt). A gyerekek öt éves koruktól legalább egy évet óvodában kell tölteniük. Iskolaválasztás időszakában elvileg minden gyermek óvodába jár.

Magyar iskolarendszer differenciálódása

Már általános iskolák első osztályai között, iskolák között és egyes iskolákon belül is. Az óvoda-iskola átmenet tekintetében a szülők státusa rendkívül jelentős szerepet játszik - a társadalmi származás, magasabb iskolafokokon egyre csökkenő mértékben befolyásolja a szelekciót.

Iskolák közötti hierarchikus rendszer nyíltan nem merül fel: a látszat az, hogy ez, az eltérő igények és nem az eltérő képességek szerint szerveződik.

Szabad iskolaválasztás?

A szabad iskolaválasztás alapvetően a felső- és középosztálybeliek ethoszához és szokásaihoz, családi szocializációs gyakorlatához alkalmazkodik. Az egyenlőtlenségek és a szegregáció újratermelését szolgálják: a hátrányosabb helyzetből érkező gyerekek és szüleik jelentős része már a gyermek nagycsoportos korában megtanulhatja, hogy még ha elvileg szabadon is választhat iskolák között, a gyakorlatban őt, és a hozzá hasonlókat külső szakértők és egyéb szereplők korlátozhatják e választásukban.

Korai szabad iskolaválasztás hátrányai

Feltehetően annál nagyobb egyenlőtlenségek alakulnak ki: a szülők kulturális, kapcsolati és egyéb tőkéje határozza meg a "választást", nem a gyermek képességei, érdeklődése, személyisége ("átörökített tőkéje")

A társadalmi származás kérdése a korai orientáció miatt válik különösen jelentőssé, hiszen ez meghatározza a soron következő választásokat

Iskolaérettség

Az iskolaérettségi vizsgálatok deklarált célja elvben semmiképpen sem a konkrét iránymutatás, hanem annak eldöntése, hogy az adott gyermek megkezdheti-e a tanulmányait az általános iskolában, illetve a szabad iskolaválasztás a szülőre van-e bízva, vagy a Nevelési Tanácsadó, esetleg a Szakértői Bizottság ítéletére van szükség.

Korábban néhány fiziológiai jellegzetességre vonatkozott. Ma a legkülönbözőbb témákat foglalja magában: a gyermeknek legyen kialakult "feladat-tudata", képes legyen egy ideig egy meghatározott dologra koncentrálni, elsajított-e bizonyos konkrét tudáselemek. Ezen kritériumoknak az "iskolaköteles" korúak harminc százaléka nem felel meg.

Az "iskolaérettség elérésében" az életkor és az óvodában töltött idő hatásánál jóval erőteljesebb tényezőnek tűnik a társadalmi háttér.