Magyarország gazdasága a 16-17. században
A 16-17. századi Magyarország gazdaságának jellemzői közé tartozott a kézműipar és a bányászat hanyatlása, különösen a céhes szinten lévő kézműipar stagnálása és a nemesfémbányászat jelentőségének csökkenése.
開啟
Magyarország gazdasága a 16-17. században A mezőgazdaság Fellendült a borkészítés és új gyümölcsök
érkeztek az országba Marhakereskedelem jelentős volt és ezek
az utak külön itatókkal voltak felszerelve Nyugaton népességnövekedés így Magyarország
még több élelmiszert tudott eladni Nyugaton és Északon kereskedett
de az akkori közlekedési eszközök miatt
nehéz volt az áruk cipelése Magyarországnak kedvezett mert
felétékelődtek a mezőgazdasági cikkek Települések és a táj Ezek után új templomok és
épületek kezdtek el épülni Az szinte teljesen eltűntek és
nagyon kevés volt a csapadék A települések eltüntetésévél együtt
a mezőgazdaság is eltűnt Nincsen már apró falvas szerkezet Lakosság vagy elköltözött
vagy meghalt A városokból végvárak, a
templomokból bástyák,
vagy egyéb katonai
létesítmények lettek A törökök nagy pusztítást
végeztek a végvári vonaltól Kézműipar és bányászat Nemesfémbányászat jelentősége csökkent Csak az ötvösmesterség virágzott Céhes szinten lévő kézműiparban
leállt a fejlődés Nagy volt a munkaerő hiánya Várvonalon a városokkal együtt
az ipar is eltűnt
